Holt napok éjein emlékek fátyolán
simítja arcomat kezed, drága anyám.
Libegő mécsesek lángjába révedett
képeket hoz elő szelíd emlékezet.
Szerető jósága tettekkel ringatott,
szavai sátrában élveztem tegnapot,
boldog gyermekkorom benne ölt alakot;
önzetlenül, szívvel adott, míg adhatott…
És egyszerre, mintha jeges szélvész tör be,
dermedten nézek az emlékkép-tükörbe…
Az én gyermekemnek mennyire fáj belül,
ha Kaszás jő, s testem koporsóba kerül?
Mit érez szívében? Hogyan vélekedhet?
Jó anyja voltam-e saját gyermekemnek?
Sirat-e titokban, úgy, mint én anyámat?
Kísérője lesz-e, mint nekem, a bánat?
Hiszi, hogy a pofon, mit gyermekként kapott,
s mit hosszú évekig még felhánytorgatott
jogos volt? Tudja-e, nem mindig tehettem
úgy, ahogyan várta, s ahogy én szerettem
volna? Mert beleszólt az élet sorsunkba,
körülmények, társak, politika, munka
alakította, s én gyermek voltam szinte,
mikor beszippantott az élet sűrűje,
s ezernyi elvárás tengerén hányódva
rá zúdult haragom, nem a csalfa sorsra…
Megbocsát-e nekem rejtekben hordozott
sérelmet, tépődést, gondatlan mondatot
őszintén, igazán magában tán egyszer…
vagy más hibáját is nekem rója majd fel?
Tudja-e azt vajon, mennyire féltettem,
hiszen ömlengeni mindig is szégyelltem,
visszatartott botor, buta félreértés:
a gyengeség jele – ne mutass ki érzést…!
Néma gyereknek az anyja se értheti…
Mért mondtam oly ritkán… olyan ritkán neki?
S ha most bizonygatom öregen, betegen,
elhiszi-e majd, hogy fájóan szerettem
világ életemben, s nem haláltól félve
nagyítok, hogy legyen rólam szép emléke,
amikor azt mondom: drágám, isten veled…
tudom, hogy szerettél… tudd, hogy szerettelek…!
28 hozzászólás
Kedves Irén!
Gyakran eszembe jutnak ugyanezek a gondolatok, Édesapámmal kapcsolatban.:( Meghatóan szép vallomásod értékelhetetlen,… mert nincs annyi csillag…
Szeretettel: pipacs 🙂
Kedves Pipacs, azt gondolom, sokan hiszik azt, nincs szükségük ilyen gondolatokra, olyan jó a kapcsolatuk gyerekkel, vagy szülővel. Ők a szerencsések, vagy az önáltatók…Másoknak meg eszébe jut, mert az élet nem volt velük olyan kegyes, és minden családban előfordulhatnak bajok, tragédiák, válás, félreértések… Őszinte pillanatokban nem árt eltűnődni családi kapcsolatainkon, és beismerni, hogy nem mindent csináltunk tökéletesen az életben. Ha ezt közölni is tudjuk a másikkal, akkor jó…
Köszönöm szívmelengető hozzászólásodat.
Szeretettel Irén
Erre nem tudok okosat mondani
Nagyon mélységes!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedves Fél-X, köszönöm, hogy itt jártál. A téma aktuális, halottak napja körül mindig tartok egy kis önvizsgálatot, és hiszem, hogy mások is ezt teszik, ha nem is vallják be esetleg. De nem csak rólam szól a vers, bár mindenki elgondolkodna rajta!
Szeretettel Irén
Drága Irénke!
Olyan megható, könny gyűlt a szemembe,
olvasva ezeket a sorokat! Remek kifejezése az elmúlásnak!
Szeretettel ölellek: Lyza
Kedves Lyza, beismerem, én is megkönnyeztem.
Köszönöm figyelmedet és véleményeidet.
Szeretettel Irén
Kedves Irénke!
Szomorú gondolatok, így az emlékezés ünnepe előtt.
De hát hogyan is tudnánk másképp gondolni drága halottunkra…
Nagyon szép!
Aranyos Juditkám, köszönöm kedves véleményedet!
Nem tudom, mit írjak, hisz én még egyik szülőmet sem vesztettem el.
Nem is tudok mélyre ható kritikát írni.
Mindenesetre gratulálok!
Jox
Szia, Joxemi, köszönöm, hogy írtál. Kívánom, hogy ne is érezd még sokáig, milyen elveszíteni szerettünket…
Kedves Irénke!
Versed könnyeket csalt a szemembe. Egyszerre bánkódsz a Te veszteségeden és amit majd a gyermeked érez ha Te nem leszel. Az élet már csak ilyen. Születtünk, majd elmegyünk. Ameddig itt vagyunk mindent megtehetünk. Akár minden találkozásnál tudtára adhatjuk embertársainknak, hogy szeretjük Őket. A gyermekünket meg különösen sokszor érdemes biztosítani a szeretetünkről, – még szóban is. Én megteszem szinte naponta, mégsem érzem elcsépeltnek a szót, hogy szeretem, és ő is boldog tőle.Soha nem szégyeltem kimondani az érzést. No de nem vagyunk egyformák. A lényeg az, hogy érezzék meg rajtunk a végtelen anyai szeretetet. Ilyen gondolataim voltak versed olvasása közben.A versedhez gratulálok!
szeretettel üdv:Vali
Kedves hova,
őszintén köszönöm kedves szavaidat. A Te szívedben nagy-nagy szeretet lakozik, és biztos, hogy ezt ki is mutattad világ életedben. De van, akit nem úgy nevelnek, vagy olyan pofonokat kap, hogy nem meri ezt tenni. Velem mindkettő előfordult. Ma már tudom, hogy nem jó ez, de tudod: ami elmúlt…. soha nem jön vissza már… De azért jól megvagyok én a gyermekeimmel, három is van, az isten áldja őket…
Hálás vagyok kedves szavaidért. Köszönöm.
Szia!
En megmondom oszinten a kezem is megremeg ilyen hatassal nem volt meg ram vers. Csodalatos es konnyeket csal az ember szemebe.
Messina
Kedves Messina,
gratulálok megjelenő kötetedhez, és köszönöm, hogy véleményre is jutott időd. Örülök, ha hatással volt Rád versem, ez volt a célom…
Szia Irén!
A versed megfogott, első lépésként kitüntettem öt csillaggal. A tartalma mélységes. A formán dolgoznék itt-ott, de ez nem az én művem, biztos megvannak benned a miértek.
Egyébként nagyon jó verseid vannak, olvasgatom őket. Ha nem mindig írok hsz-t, annak az az oka, hogy néha nehezemre esik. Megjegyzem: én soha nem figyelem, hogy ki ír nekem és ki nem. Ha úgy gondolom, akkor nyomkodom a billentyűket, mint most is. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Örülök, hogy tetszett, tudom, Te a lélek mélységeibe szoktál lemerülni, és most összetalálkoztunk… Nem magamért fakadtam ki a fórumon. Leírtam ismét, mi volt az oka, és hiszem, hogy igazat szóltam.Elfacsarodik a szivem, ha látom a felsorolásban, ehhez sem szólt senki, ahhoz sem…Két hétig az ajánlóba SENKI…Azért írok sokszor, mert TUDOM, hogy várják a véleményt…hiszen azért írunk…és nem ömlengek soha, finoman utalok arra is, ha nem tetszik valami. Csak annyira, hogy ne fájjon. Erre, hiszem, hogy szükségünk van…Köszönöm kedves értékelésedet.
Szeretettel Irén
Gyönyörű vers..a sírás kerülget.
Teljes szívből gratulálok hozzá!
C.
Kedves Cukorborsó, nagyon köszönöm a véleményedet, s hogy írtál.
Kedves Irén!
Meghatóan szép a versed.
Az érzéseid kristályként csndülnek, s tudatják, hogy mennyire szereted…
Gratulálok könyved megjelenéséhez!
Szeretettel olvastalak: Éva
Kedves Éva, köszönöm szépen kedves soraidat!
Huhhhhh!
Jó volt végigpityeregni a versedet. Nagyon szerethetted Őt, tudom. Tisztában voltál azzal, hogy szeret, félt, szavak nélkül. Minden kétségét megfogalmaztad úgy, ahogy, magadban is, mintha a saját gyermekedhez is szólnál egyúttal.
Remek!
Kedves ottaka, néha segít mindenkinek egy kis pityergés:))
Megtisztulunk, felfrissülünk utána lelkileg is. És nem árt szembenézni sem szülőnek, sem gyereknek, hogyan viszonyul a másikhoz, mert sokszor kevés a szó, és sokszor nem mondják ki azt a keveset sem… Addig kell szeretni, amíg élünk…
Köszönöm kedves soraidat!
Igen kedves Irén, a dilemmánk örök! Gyönyörű vers. Üdv. Jega Ibolya
Ibolya,
nagyon örülök, hogy olvastad. Egyformán gondolkodunk a kérdésről, bizonyára nem véletlenül…:)
Szeretettel Irén
Kedves Irén!
Azt hiszem az előttem szólók már elmondtak mindent, (vagy talán mégsem?). Nekem nagyon tetszik a versedben az az áttűnés, ahogy finoman visszautalsz benne a te gyermekkorodra.
Kedves Zsolt, nagyon örülök, hogy olvastad és tetszett.
A szüleink, – különösen az anya – iránt táplált szeretet érzése el kell gondolkodtasson néha mindenkit, ha van saját gyermeke…
Óh, hát ehhez nem lehet mit írni. (Ugye tudod, hogy hogyan gondolom)
Szeretettel
((Zoli
Kedves Zoli,
a pontokból sejtem…
:)))
Nagyon szépen köszönöm!