Ezüstös keretből kiugró kis majom,
aranyozott fésűvel vakarja fejét.
Siralmas énekét dühösen hallgatom,
ordítozva öklendem fel furcsa nevét.
Lemondó orcával szundít egy takaró,
hősiesen virraszt egy kedves arató.
Tudom, ez a versem most nem jelent semmit,
de nem is akarok kitüntetést nyerni.
3 hozzászólás
Kedves Tamas!
Írord,hogy:”Tudom, ez a versem most nem jelent semmit,
de nem is akarok kitüntetést nyerni.”
Mégis sokat jelent!
Így reggelente jó olvasni ilyen humoros írásokat!
Gratulálok!
Üdv:sailor
Szép napot!
Kedves Sailor!
Ezt szántam tesztversnek az új oldalra, nem sokat agyaltam rajta, az impressziókra hagyatkoztam. Örülök, hogy humorosnak találtad. Köszönöm szépen az értékelést. 🙂
Üdv. Tamás
“Lemondó orcával szundít egy takaró,
hősiesen virraszt egy kedves arató.”
Jópofa sorok.
Szeretettel: Rita 🙂