Az őszi Nap gyengén fénylik a kerti tócsák szürke tükrén.
A Nap szürke felhőktől közre fogva áll az égbolt közepén.
A hűvös eső szinte megszakítás nélkül esik.
Az egész táj az ősznek egyhangúságába burkolózik.
Ismét eljött az ősz. Mindenki fedél alá húzódik.
A nyirkosság csontig hatol. Az ember szinte fázik.
A Nap az égen egykedvűen gyengén világít.