és többé nem kereslek
nekem már
nem vagy aki voltál
nekem már
semmit nem jelentesz
Hosszú ideig vártalak téged
koslattam utánad
mint magányos farkasok
az éjben s vágyakoztam
arra
hogy szoknyádat levesd
de eltört a varázslat
s bár őrzöm még rólad
a csodákat
a lábod ívét, a csípőd
hajlatát szádat de
többé nem kereslek
eltört a varázslat
már zárhatod magadra
a nappalodat, az éjszakádat
nem érdekel
már hiába zuhogna rám az igézet
várnak még máshol akik
szeretnének
többé nem várlak
nem kérlek
nem várom már a csodákat
tanultam belőled
virágaim egy részét rád
tékozoltam
nem kellett volna
de még az vagyok aki voltam
arcomat most tiszta patakok
mossák
mosolyom még
egy megfáradt sikoltás
de nem bánom ami volt
ami volt volt
ami nem, nem !
Élj boldogan!
1 hozzászólás
Nagyon szép búcsúvers! Csodálatos az elengedés. Gratulálok!
Üdv
Magdi