Kánon
dalra olvadna a fagy
és füstölne a jégsár
billentyűzne nagy boldogan
az eszével ó az eszével
dalra olvadna a fagy
és füstölne a jégsár
dalra a fagy
fagy a dalra
és jégsár füstölne
dalra olvadna a fagy
és füstölne a jégsár
az eszével ó
dalra olvadna az eszével
a fagy
és füstölne a jégsár
billentyűzne nagy boldogan
a fagy
billentyűzne nagy boldogan
az eszével ó az eszével
billentyűzne boldogan
billentyűzne nagy boldogan
boldogan billentyűzne
az eszével az eszével
billentyűzne nagy boldogan
az eszével ó az eszével
s füstölne a jégsár
billentyűzne nagy boldogan
dalra olvadna a fagy
az eszével ó az eszével
Veszteg Ferenc: 1946 – 2013
Kanon
frost würde zu lied schmelzen
‘d der eismatsch würde rauchen
würde froh am tasten tippen
mit seinem hirn, oh mit seinem hirn
frost würde zu lied schmelzen
‘d der eismatsch würde rauchen
aufs lied der frost
der frost aufs lied
‘d der eismatsch würde rauchen
frost würde zu lied schmelzen
‘d der eismatsch würde rauchen
mit seinem Hirn oh
zu Lied würde sein hirn schmelzen
der Frost
‘d rauchen würde der Eismatsch
würde froh am tasten tippen
der Frost
würde froh am tasten tippen
mit seinem hirn, oh mit seinem hirn
würde sehr gerne tippen
würde froh am tasten tippen
er würde gerne tippen
mit seinem hirn, mit seinem hirn
würde froh am tasten tippen
mit seinem hirn, oh mit seinem hirn
‘d der eismatsch würde rauchen
würde froh am tasten tippen
frost würde zu lied schmelzen
mit seinem hirn, oh mit seinem hirn
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
1 hozzászólás
Utasi Csaba, 1941 ? 2010, vajdasági irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, a ?Csak emberek? című, 2000-ben kiadott könyvében ezt írta Veszteg Ferenc: Kánon, című verséról.:
A Kánon egyszeri, egyszer megírható költemény, hiszen négy sort
többszólamúsít mind az öt versszakában. Hasonló variációkkal szíve
sen próbálkoznak a költők, munkájuk azonban, a szavak gépies el
rendezésének érzetét keltve, nemegyszer megreked a kísérletezésnél.
A Kánonban a külsőlegessé válás mozzanatait egyetlen ponton sem
fedezhetjük föl, egyszerűen azért, mert a vers alapképlete teljes érté
kű. A főnevek jelzők nélkül bukkannak fel, jelentésük tehát nem szű
kül le, nem válik sem hangulatkeltővé, sem valamely konkrét gondo
lat hordozójává, hanem megmarad nyíltnak, ?egyetemesnek?. A fagy
így az emberek közötti viszonyok fagyát, a történelem fagyát, a koz
mikus fagyot is jelenti itt, s a jégsár meg az ész is korlátlan teret enged
a képzettársításnak. Ezzel a nyíltsággal azonban nem sokra mennénk,
ha az igék feltételes módja nem teremtene igen erős ellenpontot. Ol
vadna, füstölne, billentyűzne? Mikor? Az egyetlen lehetséges válasz:
HA. Ebből a rejtőzködő kis kötőszóból csap ki a vers minden drámai-
sága. A lírai én a ?dalra olvadás? szolgálatába állítja intellektusát,
amellyel szemben azonban ott áll az egész közönyös, anyagba meredt
világ. Váteszkedés és zengzetes nekibúsulás nélkül folyik az egyenlőt
len küzdelem, mint annyiszor már, végül azonban mégiscsak fölhang
zik a ?dal?, mert a motívumok váltakozása, érzelmi-gondolati effek
tusokat is kiváltó ritmusa valóban kánonian tiszta és sallangmentes?.üdv Tóni?