Elmondták előttem, ez idő tájt százan,
hogy szívünkben milyen hő várakozás van.
Adventi koszorúnk immár fénnyel tele,
s nem tudom én balga, mit is kezdjek vele.
Nem tudom miért is vagyok én szomorú,
miért kicsi nékem ez a szép koszorú?
Hiába lobognak ígéretes fénnyel,
nem tudom beérni én ezzel a néggyel.
Ha a derekamat kettőbe is törik,
kellene énnékem még egy, az ötödik.
Kellene már raknunk egy óriás tüzet,
Kárpátok ölében, közös ötödiket.
Illene már végre szépen körül állnunk,
s komoly férfi módra, hallgataggá válnunk.
Holt fiaik hidd el, hogy ugyanúgy fájnak,
ruszin, szlovén, ukrán, s a magyar anyáknak.
Tót, sváb, horvát, szlovák, szerb, vend és a román,
testvéreink nékünk, higgyed el, mindahány.
Több mint ezer éve, együtt élünk küzdve,
sérelmeink végre, vessük rá a tűzre.
Hatvannyolcas tankok gyűlölt vonulását,
Szlovák gumibotok barbár csattogását.
Napkelet felé is, s dél felé is voltak,
szégyelleni való, vétkeink és holtak.
Távoli korokban miért is kutatok?
Miért fájnak nékem a szomszéd bánatok?
Álljunk meg egy szóra, – de ne sakál módra –
beszéljük meg halkan, emberekként szólva.
Mérlegre kell tennünk, s végre észrevennünk,
nincs amit egymásnak szemére kell vetnünk.
Sok ezernyi ág és sok ezernyi gyökér,
idők kezdetétől, ami egymáshoz ér,
könnyebben száll szembe, akármilyen széllel,
mondjuk el hát együtt, szent adventi fénnyel,
itt a Duna mentén, tépett olajággal,
bűneink égetvén, az ötödik lánggal.
10 hozzászólás
Kedves Antal!
A Te szívedben biztosan ünnep volt amikor a sorokat írtad,mert olyan fenkölt ünnepi hangulatot áraszt a vers.Ja és nagy-nagy igazságokat hordoz.Mintha kis lelkiismeret-vizsálat is lenne benn itt-ott.Szép , nagyon szép!Örömmel olvastam,és én is meg fogom majd gyújtani azt az ötödik gyertyát.
Szeretettel üdv:Vali
Vali Kedves!
Látni is öröm Téged, hát még olvasni, amikor ilyen szépeket írsz. Köszönök mindent, gyere máskor is.
Vagy inkább hova! ne is menjél sehova. Vigyázz, a házat föl ne gyújtsd!
Üdv. a.
Kedves antonius!
Gratulálok versedhez. Nagyon szépen írtad meg. Meggyújtom én is az 5. gyertyát.
Szeretettel:
A.Adrienn
Kedves Adrienn!
Köszönöm látogatásod, kedves szavaid, értékelésed.
Örültem Neked. a.
Szívemből szóltál testvér! Az 5. láng, az nagyon hiányzik!
gratula:ruca
Kedves Barátom ruca!
Köszönöm az „együttérzésedet”. Teljesen elkényeztetsz. Tegnap már válaszoltam Neked és most nem találom. Nem először fordul elő.
Köszönöm megtisztelő figyelmed. a.
Kedves Antonius!
Csak óvatosan a lángokkal…
Egy óriási tűzbe, lángbaborult Kárpátmedence…
Persze értem én, hogy a költői hevület nem így képzeli. Csak valahogy mindig ez lett belőle.
Judit
Judit Kedves.
Az emberiséget könnyebb szeretni, mint a szomszédot. De lehet a szomszédot is. Intelligencia, empátia, kevés bölcsesség kell hozzá. De ezt Neked nem kell magyarázni. Magától semmi nem alakul ki. Mindenért meg kell dolgozni. Nem elég áhítozni a jó viszonyra. Tenni kell érte. Az ember „alkotta” határok jelentőségüket veszítik. A szellem, akár a madarak, eddig sem ismertek határokat. Testvérek, többé-kevésbé sorstársak vagyunk mindannyian itt a medencében. Ha én tisztelem más kultúráját, joggal remélhetem, hogy az enyémet is tisztelik. Hiszen érted.
Örültem Neked. a.
Kedves Druszám!
A versed azt az érzést kelti az emberben, hogy elolvastad Richard M. DeVos idézetétamiben a következőket írja:
"Adj lehetőséget a dolgoknak, hogy megtörténjenek! Adj lehetőséget a sikernek, hogy bekövetkezzék! Lehetetlen megnyerni a versenyt, ha nincs bátorságod odaállni a rajthoz, lehetetlen bármiben is győznöd, ha nincs bátorságod harcolni. Nincs tragikusabb, mint az olyan ember élete, aki megálmodott valamit, akiben ott él a becsvágy, de aki állandóan csak vágyakozik, reménykedik, és sosem ad lehetőséget az álmának, hogy megvalósuljon. Egy pislogó álmot dajkál, de nem tesz semmit, hogy a parázs lángra lobbanjon."
És amikor elolvastad ezt az idézetet, leültél és megírtad ezt a verset. Meg akarod nyerni a versenyt álmaidnak, és verseiddel lángra akarod lobbantani azoknak az embereknek is az álmait is, akik eddig csak egy pislogó parazsat dajkáltak.
Tetszik a versed.
üdv Tóni
Toni Kedves!
Utánozhatatlan hozzászólásaid lenyűgöznek. Úgy kapkodod elő jobbnál jobb idézeteid, mint James a coltot. Köszönöm szépen a kedves, megtisztelő figyelmed, s azt is, hogy összességében már egy „Háború és béke” kiterjedésű kommentel is megtiszteltél.
Üdv. a.