a test akart csupán egy gyilkos ölelést
olyat mely az elmét cafattá tépi szét
elpusztítva sorban az emlékképeket
ölel mint alkohollal lenyelt gyógyszerek
mégis lelket ért megint halálos lövés
olyan mely az elmét sehogy se tépi szét
sejtjeidbe marja az emlékképeket
megöl mint alkohollal lenyelt gyógyszerek
9 hozzászólás
Szép párhuzam, valahol ott legbelül.
Ölellek Évi.
Mesi
Köszönöm Mesi!
Ölellek:)
Kedves Kevi!
Én mégis azt gondolom, hogy a test és a lélek összetartozik, és ha valaki ölel nemcsak a testet, hanem a lelket is átöleli, hiszen egységben állnak egymással. Ez egy pesszimista vers. amiben még a kilátástalanságot is felfedezni vélem. Üdvözlettel: Szilvi
Szia Évi! 🙂
Már a címnél megálltam, a jelentéstartalom miatt. Rengeteg megközelítést találtam önmagamban. Hihetetlen, hogy mennyi mindent rejteget a magyar nyelv. Sziporkázóan sokrétű. 🙂
A dátumnak örültem, mert nem túl régi. A két szakasz záró sora magáért beszél, ütős keretet ad a mondanivalónak, ami bennem élő-élhető képpé vált amiatt, hogy hihetetlenül átérzem.
Számomra ez tökéletes, és úgy olvastam, mint eddig is: csemegeként. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Rendkívül érdekes a két szakasz párhuzamossága, mely egyben mégis nagy különbözőséget takar. Jól, erős éllel megszerkesztett vers, egyben mélyen lehangoló.
Ötcsillgos!
Ölellek: Kata
Angyalka, Kankalin, Kata köszönöm szépen, hogy olvastátok és örültem véleményeteknek:)
Szeretettel: Évi
Kedves Kevi!
Test és lélek kiegészítik egymást, ez a kiindulópont. Jól érzékelteted ezt. A cím is nagyon frappáns. Versed olvasva, nekem egy sikertelen öngyilkosság jutott az eszembe, kivájva egy darabot örökre a lélekből, akár alkohollal, gyógyszerekkel. Persze ezt én láttam így.
Üdv,
A.
Szerintem jól látod Andi:). De az ilyen fajta öngyilkosságok ritkán jönnek be.
Ölelés: Évi
Gratulálok!
Szép vers.
Lélek nélkül,csak üres doboz a test.
Érzelem nélkül mit sem ér a szex.
A gyógyszer és az alkohol, csak tompítják ezt
élj inkább teljes életet…
Szeretettel: Béla