Szirmot bont a március,
alvó szívek ébrednek.
Minden olyan mágikus,
vágyat, reményt érlelnek.
Szirmot bont a napsugár,
cirógatva néz le rám.
Zsenge bokron kismadár,
édes hangján füttyög rám.
Kipattannak a rügyek,
kelyhet tár a vadvirág.
Sarjadnak fák, s a füvek,
ó, de szép ez a világ!
5 hozzászólás
Drága Zsuzsa,
megejtően szép ez a vers, szépszavú áldása a tavasznak.Minden mágikus, vágyodó és reményteljes.
“Szirmot bont a napsugár,
cirógatva néz le rám.
Zsenge bokron kismadár,
édes hangján füttyög rám.”
Vadvirágillatú az alkotásod, zöld reményizű és szépséges.
Mély elismeréssel gratulálok.
Napfény
Kedves Napfény!
Hálásan köszönöm kedves, dicsérő szavaid.
Szeretettel:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
“ó, de szép ez a világ!”
Igen csodaszép a szirmot bontó március
és széppé teszik az ilyen csodaszép versek is.
mint a Tied!
Nagyon átélt és ihletes pillanatban születhetett!
“kelyhet tár a vadvirág.”
Gratulálok!
Szeretettel:sailor
Legyeb szép napod!
szép…
/túlparti
Kedves Zsuzsa!
Megint itt!
Most ezt idézném:
“Minden olyan mágikus,
vágyat, reményt érlelnek.”
Legyen szép napod:sailo