Tegnap még friss havon siklott a szán,
mára ereszünkön csordul víg tavasz,
szerelmünk örök maradt, mi két kamasz,
s végtelen virul szívünkben a nyár.
Örökké
Szerző: Zsóka Eliza WolfbettaSzerző: Zsóka Eliza WolfbettaSzerző: Zsóka Eliza WolfbettaSzerző: Zsóka Eliza WolfbettaTegnap még friss havon siklott a szán,
mára ereszünkön csordul víg tavasz,
szerelmünk örök maradt, mi két kamasz,
s végtelen virul szívünkben a nyár.
6 hozzászólás
Mindent tud ez a négysoros. Évszakokon átívelő szerelem, amely egyre erősödik. Minden sallangot nélkülöző, őszinte érzéseket mutató szavak, sorok.
Szeretettel
Zoli
Kedves Zoli!
Örülök, hogy elnyerte ez a rövid versecske a tetszésedet.
Köszönöm szépen az olvasást és a pozitív véleményedet.
Szeretettel: Zsóka
ÓÓÓ de kedves vers Zsóka! Elnyerte tetszésemet! 🙂
Marietta
Kedves Marietta!
Köszönöm, hogy ellátogattál hozzám, a véleményezést is. Örülök, hogy tetszett. 🙂
Szeretettel: Zsóka
Kedves ez a versed Zsóka !
Négy sorban kifejező, nagyon megszerettem:)
Szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Jól estek a kedves szavaid, örülök, hogy tetszett. Köszönöm szépen az olvasást és a hozzászólásodat.
Szeretettel: Zsóka