Már szinte bedőltem annak a kísértésnek, hogy egy okos-telefonnal gyarapítsam háztáji gazdaságomat, amikor szerencsére a véletlen közrejátszott, így még mindig nélkülözöm a telefonok okosságát.
Gondolom a véletlen nem teljesen véletlenül változtatta meg döntésemet, mert szerintem mindennek megvan a pontos oka és helye ebben a kaotikusnak tűnő világmindenségben.
Természetes nekem is megvan a jó kis meleg helyecském, amit sajnos el kellett hagyjak, mert sokszor Murphy törvényeit követem, így amit megtehettem volna a tegnap, elhagytam holnapra, gondolván talán nem kell majd megtegyem, de tévedtem.
Így kerültem ki jóval nulla fok alatti hidegbe egy dombtetőre zabot hegyezni,(az igazi okát nem mondom, mert lényegtelen)ami nem is lett volna gond, ha ne fújt volna egy olyan vékony szelecske, melytől még a legbővérűbb ember kukaca is úgy összezsugorodik, hogy kesztyűs kézzel ki nem lehet csalogatni.
Még ez is hagyján, de a szél egy becsületes hózáport is hozott magával, amitől a harminc éves autócskám úgy elkezdett ficánkolni mint egy kiscsikó. Azonnal megállást parancsoltam neki, eldöntöttük a fiúkkal, hogy megláncoljuk, és úgy folytatjuk az utat, mert egyébként félős volt, nemigen érünk el egy járt utat hajasan.
Előszedtük hát a láncokat, nekiláttunk, jobban mondva nekiláttunk volna a láncos művelethez, ha időközben be nem sötétedik, olyan hirtelen, hogy semmiképp nem találtuk a kis mütyürkéket a láncon, amivel azt összeakaszthatnánk.
-Sebaj! – szólt az egyik – itt a telefonom, abba olyan reflektor van beépítve, hogy jobban világit mint egy ködlámpa.
Elővette a telefont, simogatta, paskolgatta, de annyi fényt nem tudott kicsikarni belőle, mint egy pislákoló mécsesből. Végül sok kérlelgetés után, ejsze megszánhatta az okoska gazdiját, és kiírta neki:
– mínusz tíz fok alatt nem működök!
Előkerült egy másik smartphone is, ám annak se akarózott szóba állni senkivel.
Ezer szerencse, hogy szivaros ember lévén mindig tartogatok pótalkatrészként egy gyújtót az autóban, nehogy füst nélkül maradjak, és általában olyat válogatok e célra, amelyikbe egy kis lámpácska is van beszerelve. Ez segített ki a bajból, így aztán elértük a szoba melegét még aznap.
Arról hallottam, hogy a kánikulában lefagy az okos telefon, de ha már a hidegben is lefagy, akkor szerintem valami nincs rendjén.
Mindezek tetejére, mikor aztán eszembe jutott a brit astrofizikus Stephen Hawking figyelmeztetése, hogy vigyázat „a mesterséges intelligencia az emberiség végét jelentheti”, végérvényesen lemondtam az okos készülékek használatáról.
Szerintem meggondolandó, hogy meddig érdemes fejleszteni bizonyos készülékek intelligenciáját, mert egy bizonyos fokon túl(vagy alatt?) már nem fogadnak szót az embernek.
Ha például csak arra gondolok, hogy mi történne, ha valaki valahol megnyomna egy bombaugrasztó piros gombot, de az okos bombácska azt válaszolná: – én ki nem megyek Szibériába abba a mínusz negyven fokos hidegbe, inkább itt pukkanok meg! Na mi lenne akkor?
14 hozzászólás
Komoly gond, hogy a szerkentyűk egyre okosabbak körülöttünk! Mi lesz, ha egyszer okosabbak lesznek nálunk, s elkezdenek minket dirigálni, mint a sci-fikben? Na ne! Akkor inkább a csillagok háborúja! Vagy visszamegyek az időben Isaac Asimovval, és kész:) Üdv: én
Talán nincs is szükség a csillagok háborújára Lacikám, egy véletlen emberi tapogatózás is visszahozhatja a jövőbe a múltat. Üdv. István
Szia István !
Nekem van, de néha a percet is elátkozom, amikor megvettem.
Milyen szép is volt régen, amikor vártam a postást, ugyan hozott-e levelet. Még a mai
napig őrizgetem a megsárgult papírlapokat.
Nagyon-nagy baj lenne, ha a gépek irányítanának bennünket…
Tetszett az írásod !
Szeretettel: Zsu
A helyzet az kedves Zsu, hogy sokan vannak, akiknek nincs és nem is lesz mit őrizgessenek emlékként, esetleg egy hasznavehetetlen telefont, de azt szerintem inkább a kukába dobják. Köszi! Szeretettel: István
Kedves István!
Nem mondhatom, hogy ha nagyon akarnám, nem tudnék annyi pénzt rászánni, hogy megvegyem azt az okosat. De nekem valahogy nem kell. Amint látom ismerőseimnél mindig ott van, mindig használják, mintha már más nem is érdekelné őket, ott nézik a filmeket, társasági életüket és Vele osztják meg, és semmi, de semmi más nem érdekli őket. Persze, tisztelet a kivételnek!
Nem is tudom, mi lesz egyszer az újfajta találmányok miatt, hogy már az emberek helyett is gépek gondolkodnak, s irányítanak… Furcsa a világ, merre tart.
Olyan még elviselhető és jó, mint pl. egy számítógépen a helyesírás-ellenőrzés, mert az igazán nem árt, hanem használ – persze annak, aki átfuttatja rajta az elkészített anyagát.
Nagyon jó a befejezésed, s rád nagyon jellemző. Jót mulattam rajta.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Szerintem kár a pénzt pazarolni ilyesmire, legalábbis én erre a következtetésre jutottam. Ha telefon, akkor tudjak vele telefonálni és kész. Nekem ne kényeskedjen, és az időjárásra hivatkozva hasznavehetetlenné váljon, épp amikor szükségem lenne rá. Ezzel úgy érzem egy kissé túllőttek a célon. Köszönöm! Szeretettel: István
Hogy mi történne, István?
Azt hiszem a választ is tudjuk mindannyian a kérdésedre. Ebben a pénz uralta világban talán éppen az ember az, aki a legjelentéktelenebb. Jókat mosolyogtam olvasás közben, pedig ez egyáltalán nem tréfa, sajnos nem… Az a "tudomány"-nak nevezett valami, a szemünk láttára semmiz ki bennünket. Jó az írásod, még sok hasonlót…
szeretettel
Ida
Köszönöm kedves Ida, remélem még kiokoskodok valamit telefon nélkül is! Szeretettel: István
Kedves István!
Mindig igényes, humorral vegyített Írásaid nagyon tetszenek!
Szeretettel olvasom: Ica
Igen köszönöm kedves Ica! Szeretettel: István
Szellemesen írtad meg a lesújtó véleményt. Én kaptam egyet ajándékba, nem mindig fogad szót… ki lesz vajon az erősebb ? félek, hogy nem én…:))))
Szerintem próbálj meg valahogy túljárni az okoska eszén kedves Irén. Ha nam sikerül, akkor szerintem csapd földhöz, hadd lássa ki az erősebb! köszi! Szeretettel: István
Kedves István!
Nem kell ahhoz okos telefon, hogy az ember összeakassza a bajuszt a kütyükkel. Én a laptopommal állok harcban, mert mindig okosabb akar lenni nálam. Azt képzeli, hogy majd én alkalmazkodom hozzá, és nem ő csinálja azt, amit én akarok.
Én is kaptam egy okos telefont a szülinapomra, de egyelőre még buta telefonnak használom. 🙂 Azt hiszem meg kell barátkozni ezzel a tapizós technikával, mert egyre több háztartási gépre telepítenek ilyesmit. a végén még mosni sem tudok majd, ha nem jövök bele a tapizásba. 🙂
Judit
Szerintem kár is sokat tapogatózni kedves Judit, mert mikorra megszoknád más egyéb jön divatba. István