A Lusty Juventus vagy Kéjenc Ifjú a protestáns moralitás-drámák egyike, amelyet 1549 – 1553 között írhatott R., valószínűleg Richard Wever reneszánsz angol költő. Műfaját tekintve interludium, vagyis közjáték, talán hosszabb darabok szünetében adták elő. Népszerűségét mutatja, hogy többször is kinyomtatták a verses művet, amelynek témája: milyen gyarló az ifjúság; természettől fogva hajlik a bűnre, de a kegy és a jó tanács által az erényre hajlítható. A szörnyű bűnök természetesen az ösztönök, főként a kéjvágy, amely disznó sorba alázza az embert; nem is tehetünk mást, mint hogy szánjuk-bánjuk vétkeinket, és reménykedünk „Isten ígéreteiben.”
A szerző nem nagy tudós vagy költő, földhöz ragadt egyszerűséggel fejezi ki a legfinomabb teológiai igazságokat:
Mikor egy levelet írt Galáciába,
Oda beleírta, ötödik strófába,
Hogy a test a lélek ellen mindig lázadoz.
Vagy egy másik helyen:
Lássátok és olvassátok,
Szent Pál figyelmeztetett,
Héberekhez írt levélben
A tizedik fejezet.
Juventus, a gazdag éselkényeztetett legény élvezi a zöld mezőt, a madárdalt, és arról énekel, hogy az ifjúság csupa élvezet. Hiányolja a barátait, mert nem szívesen van egyedül. Jó Tanácsot faggatja, látott-e a közelben zenészeket.
Minek az neked? – kérdezi Jó Tanács, kövesd inkább Isten tanítását, mert ő nem semmiért teremtett téged, hanem hogy elérd a lelki megvilágosulást.
Ez kissé váratlanul éri Juventust, aki inkább táncolni szeretett volna. Megpróbálja elhárítani Jó Tanácsot: Túl fiatal vagyok én még ahhoz, hogy ezt megértsem. – Mindenkinek ez a kötelessége, feleli Jó Tanács szigorúan.
Mit klérus, én is azt tegyem,
Rágódjak a törvényeken? –
kérdezi megütközve Juventus, de nincs mit tenni; különben Isten visszavonja a megígért kegyet. A legény belátja, hogy eddig haszontalanul töltötte az idejét, és arra kéri Jó Tanácsot, tanítsa meg neki, mit kell tennie. Jó Tanács válaszol:
Imádkozom, hogy Isten és a hívei
Igaz tudásra elvezessenek,
Hogy kereszténynek méltán tartsanak,
Kövesd a Bárányt, merre megy.
Az üdvösségnek ára, és ezt tudni jó,
Jézus halála és a passió.
Juventus már majdnem meg van győzve, és most Tudás folytatja az agitációt:
Dávid mondta, az igaz próféta,
Áldott, ki Úr törvényének él,
Kerüli a földi gonoszságot,
A bűnösök útjáról letér.
Krisztus mondja evangéliumban,
Úrtól áldást boldog, ki remél.
Juventus félreérti ezeket a világos tanításokat, és úgy gondolja, nem az számít, hogy megtartjuk-e a parancsokat, hanem az, hogy miben hiszünk. Súlyos tévedés, feleli a Tudás. – De miért gyönyörködjek én Isten műveiben? – Mert ez kívántatik meg minden kereszténytől. – Mi mást felelhetne erre szegény Juventus, mint azt, hogy engedelmeskedik az Úr akaratának.
Ezzel minden teológiai kérdés megoldódott; a színen az Ördögöt látjuk hű társával, a Képmutatással, aki egy hosszú litániában dicsekszik:
Tőlem jött a superstitio,
Úgy, mint szentség és religio,
Majd’ mindenkit könnyen becsapok,
Mint szent pápák, kardinálisok,
Szent ruha, szent pemete,
Szent barát, szent remete,
Szent püspök, szent ószeres,
Szent pap és szent szerzetes,
Hozzá a sok szent apát,
Mindegyik hazug, galád.
Szent pardon, szent olvasó,
Szentek, szobrok, ó de jó,
Szent vér, kövek és botok,
Szent csont, ami nem ropog,
Mennyi szent fa és faszent!
Szent bőrök, szent rozmaring,
Szent kámzsa és szent karing,
Szent mankók és szent föveg,
Szent csuklya és szent süveg,
Szent mitrák, szent kalapok,
Jó szolgák, szolgálatok.
Szent napok, szent éhezés,
Szentséges hideglelés,
Szent látomás, szent látvány,
Szent vizek és szent márvány,
Szentelt víz és szent kenyér,
A kinyújtott szent tenyér
Űzni gonosz szellemet.
Szent tűz, pálma, úgy lehet,
Szent olaj és szent kenet,
Szent hamu és szent korom,
Szent gyűrű szent ujjakon,
Füstölés és térdelés,
Vicik-vacak, nem kevés.
Szent kereszt és szent harang,
Szent giling és szent galang,
Szent ereklye, szent fitying,
Én találtam ezt ki mind,
Szent gyertya, szent egzamen,
Szent papír, szent pergamen,
A pokolnak szent fiak.
Az Ördög megköszöni Képmutatás eddigi szolgálatait, de nagyon aggasztja a jövő, mert
Olyan istenes a mai ifjúság,
Hogy engem már kutyába se vesznek,
Szüleiknek is szemükbe mondják,
Ha tévednek vagy félrevezetnek.
Törvényeim az öregek még valahogy követik,
Hanem aki fiatalabb, már hamar ellenkezik,
Élnek, ahogy a Szentírás megtanította nekik.
Bizony, nem lehet elviselni, hogy a (protestáns) ifjúság nem akar engedelmeskedni a (katolikus) szüleinek.
Mi a törvény? Hah, te ostoba,
Nem megy el az iskolába
Öreg ember már soha.
Megmondhatom, de másokkal ne közöld,
Sose volt még ilyen vidám hely a föld,
Minden fiú tanító, kurátor,
Apja bolond, fia prédikátor.
Szép dolog!
Az ifjúság nagy beképzeltsége,
Hamarosan bánat lesz a vége.
Félek! Félek! Félek!
Képmutatás el sem akarja hinni, hogy Juventus beállt az istenesek közé. Sajnos, mondja az Ördög, újabban a Jó Tanácsra hallgat. Képmutatás minden segítséget megígér, és az Ördög elvonul, mert sürgős dolga van. Nem is találkozunk vele többé; Képmutatás bízik magában, hogy egyedül is meg tudja rontani Juventust. A legény előbb a templomba akar menni.
Ne menj, elég lesz egy vagy két ürügy,
Máris sokkal vígabb lesz az ügy,
mondja Képmutatás, de semmit sem érne el Laza Erkölcsű Dáma nélkül. Képmutatás bíztatja a fiút, ölelje meg, hogy a dáma „felbátorodjon.” Egyre bátrabbak lesznek, amikor megérkezik Förtelmes Hazugság, és udvarolni kezd a hölgynek, a maga módján:
Amíg a hátsó ajtó nyitva áll,
Szökj el velem, maradjon a szamár.
Mindjárt össze is vesznek. Juventus bizonygatja, hogy mennyire szereti a szép nők társaságát; Förtelmes Hazugság gúnyolódik:
Mondd, mi vagy te? Szent fazék, nagy ész,
Hozzád nyúlni senki sem merész.
Csókolózni sem vagy jó alany,
Mikor nem jár érte sok arany.
Juventus szeretne félrevonulni a Laza Erkölcsű Dámával, de Képmutatást és Förtelmes Hazugságot nem lehet lerázni. Jó Tanács azonban nem hagyja annyiban:
Elfelejted azt, amit ígértél,
És megint a szörnyű bűnbe lépnél?
A legény már meg is bánja a félszívvel tett kísérletet. Mi lesz most velem? Örökre elkárhozom? Jó Tanács vigasztalja:
Bűnök útját ne kövesd tovább,
Ne csüggedj, mert Isten megbocsát.
Jaj nekem, sóhajt Juventus, már nem is emlékszem Isten ígéreteire.
De már jönnek is Isten ígéretei, és mindenekelőtt elmondják a tékozló fiú történetét, Lukács evangéliumából. Bánd meg a bűneidet, és a kegyes Atya neked is meg fog bocsátani. – A legény szánja-bánja, elég hosszadalmasan. Jó tanács szavaival ér véget az előadás: Imádkozzunk együtt, akkor béke lesz az országban; adjunk hálát Istennek, mert örökre az övé minden dicsőség és tisztelet.
1 hozzászólás
úgy látszik, rossz a cím – nem divatos.