1.
Jó néhány éve már, hogy a Való Világ valahányadik szériájában, egy bizonyos Ágica arra a kérdésre, hogy ki volt Apollinaire rövid hezitálás után rávágta, hogy „ja Apollinaire ő futballista volt”. Akkor azt gondoltam ezt a blamázst nehéz lesz felülírni, de sikerült, és hogy, hogy nem, most is a Valóvilágban, a mostani 4. szériában, 2011 januárjában. A műsort nem minősíteném, de történt egyszer, hogy egy Ildikó nevű játékostól megkérdezte egyik társa, hogy mikor lépett be Magyarország a II.Világháborúba? A válasz 1800 valamikor, majd szóltak neki, hogy az a XX.században volt, mire ő határozottan kivágta, akkor 1918-ban. Persze megszólták, mire mindenki hibás volt, csak ő nem, és vérig volt sértve.
Ugyanebben a műsorban egy műveltségi vetélkedőt szerveztek a villalakóknak, hát műveltségről szó sem volt. Laci és Éva állította össze az igazán nem bonyolult kérdéseket, leírok néhányat
Mi az ÁNTSZ? Csend nem tudta senki.
Mikor volt a kiegyezés? Zsófi: Milyen kiegyezés? –Csend-. Senki nem tudta.
Ki írta a Légy jó mindhalálig c. regényt? Valaki bátortalanul Móra Ferenc? Tehát ezt sem tudta senki. A játékosok valamennyien huszon éves fiatalok, lányok fiúk vegyesen.
Szóval, ha azt mondom, hogy ez kétségbeejtő, akkor nagyon finoman fogalmaztam.
2.
Elolvadt hó, mondjuk épen ideje volt, hiszen március közepén járunk, hanem ami utána, akarom mondani alatta maradt az szégyenletes. A város parkjai sétányai ki sem látszanak a szemétből és a „kutyagumiból”, hihetetlen, hogy ennyire slendriánok, ennyire nemtörődömök, ennyire hanyagok az emberek. Így most a tavaszi napsütésben a kisgyerekeket nem lehet sétáltatni, mert rögvest „megtalálják” a kutyák, és gazdáik által a télen otthagyott kupacokat.
3.
Ritkán szoktam élelmiszerboltban vásárolni, a napokban úgy alakult, én mentem le a közeli szupermarketbe néhány dologért, egyebek közt vennem kellett egy kiló kristálycukrot. A cukor ára: 360 Ft volt, vissza is léptem a pénztárhoz reklamálni, de a pénztáros hölgy közölte, hogy nincs tévedés annyi az ára. Elgondolkodtam az elmúlt húsz év során hazánk egy kivételével az összes cukorgyárat megszüntette, leromboltatta a szolnokit bevallottan úgy dózerolták le, hogy itt cukrot többé ne lehessen gyártani. Ezt ismét „jól megszívtuk”, most meg itt a 360-as cukor, ami vélhetően tovább emelkedik. Hiszen ha ez lenne az egyetlen, vagy utolsó ilyen hibás, eszement döntés, sajnos nincsenek illúzióim nem ez volt.
4.
Ha már a Való Világgal kezdtem, és nem kifejezetten dicsérően most minden elismerésem az RTL KLUB-ot, illeti a jótékonysági hét kitalálásáért, a játékosokat pedig az önzetlen odaadó részvételért. Látható és érezhető, hogy mindenki megtesz minden tőle telhetőt, hogy minél több pénz gyűljön össze az éhező és alultáplált gyerekek, számára. Ezzel példát mutatva önzetlenségből és segítőkészségből. Ennek van értelme, és hasznos is.
Gratulálok mindenkinek akit illet, és sok sikert, (adományt) kívánok.
20 hozzászólás
Kedves Zagyvapart!
Hej, az a szép emlékű, 2003-as Napkelte adás, amikor Kornis Mihály borongott a stúdióban, Hankiss Elemér és Réz András meg csak nézett a távozó író után: hol vannak már ezek a jó kis kifakadások? Akkor amúgy, sokként megélve VV Oki szellentéseit, Kornis így fakadt ki: „Az egész ország elég nagy bajban van. Én, aki annak idején részt vettem a politikai ellenzék működésében, amikor az még tilos volt Magyarországon, nem ilyen országot álmodtam szabad országnak. Nem ilyen kultúráról!" Igen, igazad van! Annyira kétségbeejtő, hogy így lehet ismertséget szerezni /miközben a felolvasó esteken meg tolong úgy 23 ember/, hogy azt tanácsolom: Ne nézd! Inkább írj nekünk valamit, amit csak Te tudsz!
A koszról, és az esztelenül – pillanatnyi érdekek mentén – szét-privatizált ország millió, nekünk fájó, kudarcáról már nem is írok semmit! 🙁
Kedves Judit!
Köszönöm megértő hozzászólásod, azthiszem igazad van, és Kornisnak is igaza volt.
Zagyvapart.
Kedves Ferenc!
Bizony jó, hogy megemlítetted ezeket a "blamázsokat". Mind az emberek, mind az ország állapotát illetően. Épp a minap morogtam, hogy nem édes a kávém, mert ez a nádcukor a mi régi magyar répa cukrunkhoz képest, silány. Néha arra gondolok, azért van olyan apróra őrölve, hogy ne vegyünk észre, ha krétaporral dúsítják. :))) Való világ! Abban élünk, mi itt kint, ők ott bent. 🙂 Csak másként látszik minden irányból. Szomorúbbnak innen kintről, s talán innen "alulról is". Emlékszem a dózerolásra, s még mennyi munkát kaptak azon kívül azok a hatalmas gépek…
Örültem cikkednek, vagyis szilánkjaidnak. Bár, a szilánkok mindig könnyen okoznak sérülést. Ezek szerint valaki mindig megsérül… Nyalogathajuk sebeinket, mert az orvosokhoz sem könnyű bejutni. :)))
Szeretettel: pipacs 🙂
Ilona kedves!
Az orvost ne is említsd mostanában volt részem benne sajnos.
Az én szilánkjaim remélem nem okoznak sérülést senkinek, legalábbis a szándékom nem az, sokkal inkább a figyelemfelkeltés, a visszásságok feltárása.
Köszönöm figyelmed, és hozzászólásod.
A kétségbeesésedben osztozom. Látván, hallván ezeket a „teljesítményeket”, a tanáraik vajon mit gondolnak? Hogyan értékelik a saját munkájukat? Mennyi részt vállalnak a „dicsőségből”? Tudnak-e, és mivel, hárítani.
Műveltségi vetélkedőkön nem egyszer szembesülünk megdöbbentő fehér foltokkal, a szerintem elsőszámú felelősök ismeret-tengerein. Csak reménykedem, hogy ők a kisszámú kivételek.
A 2. elején a „hó” elől hiányzik a névelő. Néhány vesszőhiányt is éreztem.
Kitűnő írás, mint mindig. Igyekszem pótolni a lemaradásom.
Gratulálok. a
Kedves Antal!
Örülök, hogy egyetértesz szerény "szilánkjaimmal", de tényleg kétségbeejtő az a tudatlanság ami sokszor körülvesz.
Köszönöm,hogy felhívtad a figyelmem a "hó"előtti névelő, az (a) hiányára, majd pótolom.
Köszönöm az elismerő sorokat is.
Kimondhatatlanul örülök a "szilánkjaidnak".Az utóbbi időben két "rádiójátékot" hallgatok az egyik a VV a másik a Barátok közt c. sorozat.Azért rádiójáték, mert amig a család ezt nézi, addig én neten szörfözök, és így hallom.Egy dolognak azért örülök,hogy annak idején a Győzike shawnál a család is "átkapcsolt".Sajnos a fiatalság tájékozottsága – tisztelet a kivételnek – szomorú keresztmetszetet tükröz.Pedig ha jól vagyok informálva, még diplomások is vannak köztük.Több ismerősőm szerint a mai diplomák kissé devalválódtak.Talán igazuk lenne?A jótékonyság az szép dolog,habár vannak fentartásaim,amit nyilvánosan nem közlök,mert esetleg félremagyaráznák.
Kedves Zarzwieczky!
Nagyon megtisztelő értékes hsz.ed, köszönöm, sajnos az emberi butaság, és nemtörődömség határtalan.
Egy dologban nem értünk egyet, a privatizáció fénykora nem 1994-98 között volt, (ahogyan írod), hanem 1990-94 között. A magyar cukoripar egéssze, az összes cukorgyárral 1993-ra került külföldi kézbe. Ugyancsak 1990-94 között "virázott" igazán az olajmaffia stb.
Üdv.: Zagyvapart.
A kutyafekáliákról annyit: jó húsz éve három hónapot időztem az akkor NSZK-nak nevezett országban, az ott élő növéremnél.Mivel imádom az állatokat,önként és dalolva szivesen vittem le a kutyust.Fel sem tevődőtt a kérdés az összeseprést illetően.Mindenki kutyagumis zacskóval,kisseprűvel és lapátkával jött le.Mostanság Pesten,magam is kutyásként örízném a "hagyományt" és hál'Istennek a többi kutyás is zömében.Viszont nem egyszer beszoltam a hanyagoknak és csak annak köszönhetem testi épségem hogy 188 cm vok.De a felmenőim verbálisan"megsinyledték".
A cukorról meg annyit, hogy a 90-es évek elején M.O.rendelkezett ebben a térségben a legmagasabb cukor és -étolajgyártási technológiával.A privatizációk "fénykorában" (1994-98)"szabaditották "meg az országot, infóim szerint a sógorok vették meg.
Kedves Zagyvapart!
A Való Világhoz nem tudok hozzászólni mert nem láttam egyetlen részét sem (nem is hiányzik). De a bevásárlási akciódhoz igen.
Mint tudod jelenleg is külföldön dolgozok. Itt ahol vagyok gyakran járok bevásárolni. Csak érdekességként: finomított kristálycukor ára. 0,65 Eu, egyszerű finomliszt: 0,25 Eu. Karácsony előtt vásároltam Persil mosóport 8,5 kg ára volt 12,25 Eu. A minőséget nem lehet a magyarral összehasonlítani az itteni javára. A keresetekről nem beszélek, de azt mindenki tudja.
A parkok állapota itt is hasonló a tél elmúltával. Azért meg kell jegyezzem, hogy az a híres tisztaság nyomokban sem fedezhető fel, mint amit korábban erről az országról kürtöltek. Sőt megkockáztatom, hogy az a kisváros ahonnan én Magyarországról érkeztem, tisztaságban torony magasan felülmúlja az itteni települést.
Köszönöm a kedves tájékoztatásod!
Szeretettel:
Hamupipő
Kedves Hamupipő!
Köszönöm, hogy olvastál s némi betekintést engedtél a német árakba, sajnos igazad van.
Kedves Feri!
Most fedeztem fel ezeket a találó rövid szilánkjaidat. A korábbiakat is elolvastam. Jó, hogy megírod ezeket az "apróságokat".
A jelenlegieknél: 1.) Én sem nézem a Való világot, amikor belekukkantottam, annyira nívótlannak találtam, hogy semmi kedvem ilyenre időt pazarolni. Inkább itt a Napvilágon időzöm.
2.) A parkok, utcák úgy látszik, mindenhol szemetesek. Most ugyan nem otthonról írok, hanem Budapesten, de itt is, otthon is olyan koszos a város, a szél a papírokat- egyéb szemetet görgeti, s itt a Széchenyi fürdő parkjában is kritikán aluli a park, pedig már nyílnak a virágok, tisztán milyen más lenne.
Folytatom.
3.) Érthetetlen, ami a cukorral történt. Milyen más, és jobb volt a saját cukrunk. Amit én is háromszázon felüli áron vásároltam, olyan, mintha porcukor lenne, s ki tudja, mivel keverik. Miért kellett az összes cukorgyárunkat ellehetetleníteni… Ki tudná megmondani?
4.) Nekem is vannak rossz érzéseim az ehhez hasonló gyűjtésekről. Valahogy én nem tudok benne hinni, hogy oda megy, ahová az adakozók szánják.
Jó olvasni írásaidat, szívesen olvasom.
Üdvözöllek: Kata
Kedves Kata!
Úgy gondolom sok mindenben egyetértünk, az adománygyüjtés nem tartozik ezek közé, én igenis értelmes, és hasznos dolognak tartom, remélve persze, hogy az összegyüjtött pénz oda kerül ahová szántuk.
Köszönöm, hogy olvastál, és köszönöm a hozzászólásod is.
Zagyvapart.
Kedves Feri!
A Való Világot nem nézem, de a jelenség, amiről írtál, nagyon is jellemző. A műveltségi- és tudásszint egyre inkább zuhan a médiában. Én a vaj árának emelésén döbbentem meg, mikor egyik pillanatról a másikra háromszorosára emelkedett.
Szeretettel: Eszti
Köszönöm, hogy olvastál, és köszönöm a hozzászólásod is.
Szeretettel: Zagyvapart.
Kedves Zagyvapart a szilánkjaid az utolsó szemig eltaláltak, mert ezeken én is sokszor elgondolkodtam.
-Felvilágosítalak, hogy a valóvilágba okos ember nem került még be, mert azok unalmasak lennének, az a magamutogatók és egy kicsit(lehet, hogy nagyon) ostobák világa, hogy mi(én nem) jól szórakozzunk a butaságaikon.
-Vidéki vagyok, és ahányszor Pestre megyek, elszörnyedek a fővárosunk koszosságán. Lehangoló a házak szürkesége, a kutyaszaros járda, és a büdös levegő. Ilyenkor örülök, hogy csak átutazó vagyok.
– Igen, eladtak mindent, ami eladható volt, és most isszuk a levét, mert például az energiaiparunk is idegenkézre került, így azután ne csodálkozzunk, ha magas a villanyszámla.
Üdv Jega Ibolya
Kedves Jega!
Örülök, hogy egyetértünk. Köszönöm, hogy olvastál, és köszönöm a hozzászólásod is.
Üdv.. Zagyvapart.
Egyetértek ezekkel is…sajnos elcsügged az ember, ha ilyen fiatalokkal találkozik,
akik csak az iskola padot koptatják, de nem ragad rájuk semmi…a hülyeségen kívül..
Nagyon jó szilánkok voltak…Szúrtak rendesen!:)))
Lyza
Köszönöm a figyelmed kedves Lyza.
Szeretettel: Zagyvapart.