Cornwallban (ottani nevén: Kernow) nagyon sok bronzkori megalit emlék van, amelyeket természetesen az óriások építettek; az 1 m2-re jutó óriások és legendáik száma az egész földön valószínűleg itt a legmagasabb. De hol is éltek volna a nagyra nőtt őseink, ha nem a világ végén – mert ez is itt van, egy tábla formájában, a félsziget legnyugatibb pontján.
A quoit, más néven cromlech, dolmen vagy kamrasír, meglehetősen levegős építmény. Néhány nagyobb követ egyenesen felállítottak, keresztbe fektettek rajtuk egy még nagyobbat, és máris készen volt „az óriások háza.” Alig volt szűkösebb, mint a panelben; főleg mert a quoit-ok lakói már nem igen mocorogtak – a halottak általában békésen viselkednek. A huzat elleni védelemről is gondoskodtak, mert a kőépítményt úgy telehordták kisebb kövekkel és földdel, hogy semmi sem látszott ki belőle, és az avatatlan úgy vélhette, csak egy dombocska díszíti a tájat.
Díszítésről persze szó sem volt, a nagy tömegű kő és föld megmozgatása sem lehetett csekély vállalkozás, amikor még varázsigéket használtak munkagépek helyett – bizony kár volt elfelejteni az olcsó és környezetkímélő technológiát.
Nem a Trethevy Quoit a legnagyobb Cornwallban, viszont több szempontból is nagyon érdekes. Európában és Ázsiában szinte mindenütt előfordul a kamrasír, kivált a tengerpartokon, Svédországtól Jordániáig, Bulgáriától Koreáig, és csak sejtjük, hogy nem a közembereknek járt ki ez a fajta temetkezés. Sajnos az idő vaskeze már elseperte a csontokat, az esetleges tárgyi emlékeket.
A világ legnagyobb quoit-ja Írországban található, ez a Brownshill, és a „teteje” kb. 150 tonna súlyú. A Trethevy Quoit messze lemarad mögötte a maga 10,5 tonnás „tetejével,” bár ennek az emelgetése sem lehetett gyermekjáték, toronydaru nélkül. Azért elég misztikus hely, és a 2,7 m magas kövek árnyékában sokan érzékelik a földsugárzást, egyéb rejtélyes sugarakat, amelyek Kr.e. 3500 táján még szerencsére nem akadályozták az építkezést.
És most nézzük, mitől olyan különleges a Trethevy Quoit? Először is, a záró kövében van egy kerek nyílás, amelyet nagy munkával véstek ki. Nem tudjuk, hogy milyen célt szolgált; talán egy jeles napon éppen a nyílás közepén látszott a nap, egy bolygó vagy egy csillag (ha mégsem takarták el földdel, amire végül is nincs bizonyíték). Az álló kövek egyike 1850-ben befelé dőlt, bár maga az építmény nem omlott össze. Ezen az eldőlt kövön kis, kerek bemélyedések vannak, függőleges vonalban. Fekvő, úgynevezett oltár- vagy tündérköveken gyakran találnak ilyeneket, és azt gondolják, ezekbe öntötték az italáldozatot, vagy egyéb felajánlások helyeit jelezték.
A Trethevy Quoit esetében azt mondják, ezeket a mélyedéseket a középkorban vájták ki, Szent Iván éjjelén itt helyeztek el valamilyen „robbanóanyagot” a szerelmes falusi legények, és nagy pufogtatást rendeztek a kiválasztott szépség tiszteletére. Sajnos nem tudjuk, mi volt ez a középkori dinamit, a „fészek” elég sekélynek tűnik, és az sem látszik a köveken, hogy ott valaha robbantgattak volna – de szinte mindenütt volt olyan szokás, hogy ősi kőkörök, labirintusok, pogánykori emlékek közelében rendeztek búcsút vagy más, kevésbé kegyes mulatságot.
A Trethevy Quoit belsejébe be lehet menni, és elég hátborzongató, amikor a sírt teljesen bevilágítja a déli nap.
St. Cleer a legközelebbi falu, a Bodmin mocsár szegélyén; itt áll St. Cleer (Clarus, vagy cornwalli nevén Ryskaradek) temploma. Alapjai a 9. századból valók, mai formáját a 15. században nyerte el. Van itt egy „szent kút,” és a templomkertben áll Doniert köve: egy 9. századi, díszes kőkereszt két darabja. Doniert, eredeti nevén Dungarth, egy cornwalli király volt, aki 876-ban a vízbe fulladt, de azóta is visszajár kísérteni.
Ha a kamrasírt meg akarjuk találni, induljunk el Liskeard városából. A jelzett úton, autóval mehetünk tovább St. Cleer felé, és még a falu előtt elfordulunk, a Darite táblánál. Keskeny földúton jutunk el a Trethevy Quoit-hoz, ahol csak 5-6 kocsi számára van hely a parkolóban. A quoit egész évben látogatható, és egyelőre ingyenesen.
2 hozzászólás
Szia!
Szívesen elmennék erre a helyre, kedvet csináltál hozzá.
Szeretettel: Rozália
cornwall különleges ország, egészen más, mint anglia. és az atlanti óceánnak gyönyörű kék színe van.