Mikuláseste történt. A buszmegállóban úgy este tíz óra tájban már nem sokan álldogáltunk. Fázósan toporogva vártuk a 48-as buszt, amikor arra lettem figyelmes, hogy mellettem egy fiatal hölgy beszélget valakivel:
– Egész nap itt voltam beöltözött Mikulásként. Nem mondom, hogy melegem volt! Hideg van már ilyenkor az utcákon!
Lopva körülnéztem. Sehol egy rénszarvas, de még csak egy rénszarvasszán sem. Viszont volt a hölgy kezében egy-két nagyobb szatyor, benne piroslottak a mikulásruhák. Amíg bámészkodtam, megjött a 48-as. A hölggyel együtt én is felszálltam. Egy világ omlott össze bennem! Ez a pesterzsébeti ,,Mikulás" sem a távoli Lapp földön lakik, hanem valószínűleg valamelyik kispesti, kőbányai, vagy pestszentlőrinci panellakásban. Hát így találkoztam én a Mikulással felnőttként mikuláseste. Mikulással, aki ráadásul egy nagyon csinos, fiatal hölgy volt.