Rengeteg madár van a világon, főleg jómadár és palimadár, és mindegyiket el kell nevezni valahogy. A legnépszerűbb nevek hamar elkeltek, mások – fecs, puly, csir, bölömbi, csó – becenevei önállósultak, és még mindig sok névtelen akadt azok között, akiknek tollas a hátuk. Itt van például ez a karcsú, húszcentis hidegkedvelő, aki Európa, Ázsia és Amerika északi fenyveseiben vár a névadó ünnepségre.
Ilyen fontos kérdés eldöntéséhez minimum intergalaktikus konferenciát kell összehívni. Sajnos a marslakók az utolsó pillanatban lemondták a részvételt, mert háborúba keveredtek a szaturnuszi orkokkal és lemúrokkal. Legyen Koplárovics Béla, javasolta az első felszólaló, a soroksári 4711. sz. italbolt képviselője, de lehurrogták, mert ez sértené a madarak méltóságát.
Kolompár Elemér szkipetár nyelvész a bohém vagy cigány neveket javasolta, tekintettel arra, hogy madarunk sokat van úton. Persze leszavazták, mert milyen az már, hogy madárnak nézi a rasszistákat.
A brit tudósok azonban védelmükbe vették Kolompár ötletét: bohém, vagyis Bohemian, a madarunk szülőhelyére céloz. Mint azt Shakespeare angol vadorzó és odontológus hitelt érdemlően megállapította, ez a madár a bohémiai tenger partvidékéről indult el, hogy meghódítsa a félelmetesen fagyos fenyveseket. Legyen bohémiai viaszos szárnyú!
Fiat, mondta a torinói képviselő, aki azt hitte, hogy a kedvenc autótípusa felől érdeklődnek.
Skoda, tiltakoztak a csehek, elegünk van abból, hogy Bohémiának nevezik édes hazánkat, amikor nem is állunk annyira csehül.
Az elnök fölemelte a fakalapácsát. Térjünk a tárgyra! Egy, kettő… senki többet?
De miért viaszos szárnyú? – kérdezte McYob Bantudom skót professzor. Mi már többször megpróbáltunk kivonni a viaszt a tollaiból, különösen a piros szárnytollakból, amelyek szemmel láthatóan pecsétviaszt tartalmaznak. Sajnos a kísérlet nem sikerült; takarékossági okokból továbbra is kénytelenek vagyunk kániszmergából gyártani a gyertyát.
Azért viasz, mert… mert… bogyókat eszik, magyarázta Arisz Totálész, görög dietikus.
Heves vita alakult ki, és miután elszállították a halottakat, Numa Pompilius, a világhírű madárjós kért szólt: Garrulus legyen, mert sokat fecseg!
Elvetették, mert holt nyelv nem játszik.
Dr. Svéd Szekrény, stockholmi szindrómakutató a madár selymes tollaira hívta fel a figyelmet. Legyen Sidensvans, vagyis Selyemfarok!
Pornográf, ítélkezett a pápai puncius.
Miután az utolsó halottat is elszállították, az elnök egyedül maradt a porondon. Örült, hogy zavartalanul összefoglalhatja a konferencia eredményeit. A többség javaslata: csonttollú madár! Szavazásra teszem fel a kérdést. Mellette? Ellene? Tartózkodás? Egyhangúlag elfogadva: csonttollú madár.
De nekem nem is csontból van a tollam, panaszkodott az elnevezett.
Az elnök csak legyintett. Ne is törődj vele, Még mindig jobban jártál, mint a kedvenc pszichiáterem, Dr. Víz Elek.
3 hozzászólás
Kedves Müszélia!
A címről Bodor Ádám Sinistra körzete ugrott be egyből. Azt hittem, hasonlóan melankolikus hangulattal fogok találkozni, de ehelyett nyelvileg és tartalmilag is sziporkázó gondolatrohamba futottam bele. Lenyűgöző!
Üdvözlettel:
Sanyi
Szia!
Nagyon tetszik, amit írtál! Jól ábrázolod a sok fontoskodó embert, akiknek valójában semmi közük ahhoz, amiről vitatkoznak.
Remek humorod van!
Üdvözlettel:
Deiphobae
köszi, folytatom