Idősebbnek néz ki, szakállas, őszes – fekete dús göndör haja válláig ér, élénk zöld szemeivel viccesen hunyorog, barátságosan, cinkosan kacsint.
– Az ószeres van itt kedves hölgyem, én volnék az, van valamije, amit oda tud adni?
Tág szemmel nézem, ószeres, mik vannak… de már azon gondolkodom, mit is adhatnék, igen, van pár edény, fedő, kopott…
A téli hideget érzem, nem örülök, kihűl az előszoba. A folyosón ácsorog a szakállas jól beöltözve, zsírtól fényes, sötét barna bőrkabátban, csizmájából édeskés szagot áraszt…
– Ühümmm…!
– Jaj, bocsánat! Nézem! Várjon! … Sietek!
– Kedvesem, ne siessen, ráérek én ám, higgye el, csak keressen egész nyugodtan!
A konyhában kezemben a régi, piros kislábossal érzem, nekem most tárgyakat kellene adnom, de ebben a pillanatban szívesen oda adnám az egész életemet és magamat is, hogy vigye el ezt a hosszú, zaklatott, nehéz létezést, vágyakat, akaratot, törekvést… Kintről ismét köhintést hallok, felébreszt, a konyha ajtóból lesem őt, várakozva néz.
– Jöjjön csak beljebb!
A kis lábas mellé adok neki fedőket, szögeket, sok kis vackot. Az előszoba szekrényből régi cipőket, fölösleges ingeket. Szatyrokba teszi óvatosan, mint kincseket. Indul is, de vissza néz rám, okos szemekkel.
– Nem kérek mást! A többit tartsa meg, jó lenne, ha megtartaná…
Nem értem, mire céloz. Már nem mosolyog. Szótlanul nézem ahogy keserű arccal a földre nézve megfordul, lassan, szomorúan battyog el a hosszú folyosón, két kezében a megpakolt szatyraival, fejét alig láthatóan ingatja. Rossz érzésekkel nézek utána, kizárom a szeles, téli hideget. A konyhában lekapcsolom a villanyt.
Rossz napom van…
3 hozzászólás
Kedves Rita!
” nekem most tárgyakat kellene adnom, de ebben a pillanatban szívesen oda adnám az egész életemet és magamat is, hogy vigye el ezt a hosszú, zaklatott, nehéz létezést, vágyakat, akaratot, törekvést?2
Idéztem,mert remekül megfogalmaztad amit mások is éreznek néha!
Gratulálok:sailor
Szép napot!
Kedves Sailor! Köszi
Szép napot! 🙂
Talán megérezte, hogy mennyi terhet vihetne, azért mondta, hogy a többit tartsa meg. Nem vagyunk képesek elhordozni a mások problémáit, nehézségeit.
Szeretettel: Rita