Megcsókoltam az összes kitett sebed helyét Messiás,
megsértve létezzél, maradjál hiányzik a levegő,
talán egy nap élni is tudok majd,
talán mégsem fogynak el őszinteség nélkül a következő napok,
könnyekkel teli szemekkel emlékszem arra a tekintetre amellyel visszanéztél,
oly keveset tudtam téged keresve életről,
megragadtam akkor hozzám szóló szavad messzire ment
fényes napon egyszerűségedből fakadt igazságod,
az idő független, nem igaz hogy nem számítható ki
amikor nincsen mit meg nem tudni, mit nem tenni,
nem hiábavaló keresés, egy különleges napra
várlak mindenki számára,
egy olyan napra amely sohasem múlik el amíg vagyok, amíg hiányzol
oly erősen világít az a fény, az utolsó megoldás első világos napja,
a vég nagy jelenete, nem úgy néz ki, mint egy nehéz festmény,
szándékosan mindig sötét, ilyen sötétek az éjszakák
ezzel a természetével erkölcstelen örömmel,uralkodik felettem
tisztátlan törvény különbség,
színtiszta gonosz, szívem árába került,
csak karizma világít égő szemembe,
jer vissza nagy szükség van rád,.ide jer vissza,
lelkemben utazol, van benned igen,
sosem okoz csalódást ha a bizalom győz,
egyáltalán nem logikus a halál kiszámítása,
szóval jönni fogsz, abba irányba nézek és élek,
szívemből és lelkemből is oda szeretnék jutni,
soha sem vissza, nem keresem a vihart,
jer nemsokára veszekedés nélkül is végem lesz,
nálad a kegyelem oda jer Oltári Szentséghez
békesség töltse el szívem, ott leszek!.