A lelkem telik formálódva
e sok szépségnek hatására.
A zord hegyeknek büszke orma
a tiszta Eget ostromolja.
Erdőtakaróját magára húzva
szépsége tekintetem megbabonázza.
A hegyeknek komor, dacos karéja
e gyönyörű völgyeket koszorúzza.
Amíg a Bakonyban vagyunk
szépségével gazdagodunk.
Ha majd innen elutazunk
ide mindég visszavágyunk.
3 hozzászólás
Jujj, ebbe bele is borzongtam.
Elárulod, hogy konkétan hol, a Bakonyban?
A mondanivalójával tökéletesen tudok azonosulni.
Ha egy kicsit csiszolnád versileg, annyira remek lenne…
Üdvözlettel: Andrea
Kedves Andrea!
Ezt a verset a Győr-Veszprémi vonaton, MÁV menetrend 11. sz. mezeje, írtam vonatozás közben.
Ajánlom Neked is ezt a csodaszép vonalat.
Szeretettel:
Pecás
Valamikor régen én is jártam ott, még katonaként.
De úgy is nagyon tetszett, mint e sorok!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X