A giliszta olyan fura:
se eleje, se hátulja;
nyálkás testén sosincs ruha.
A giliszta, jaj, de fura.
A giliszta sosem trendi:
nem láttam még pizzát enni;
szobabiciklin tekerni.
A giliszta sosem trendi.
A giliszta mindig csendes:
dalokat nem énekelget;
szomszédja szerint is rendes.
A giliszta mindig csendes.
De ha látnád, a föld alatt
miként ás alagutakat,
ő az útvesztőknek ura.
A giliszta, jaj, de fura.
9 hozzászólás
Kedves Medve!
Régebben már említetted, hogy gyerekverseket fogsz írni.
Örömmel olvastam az első ilyen versedet.
Sok sikert kívánok neked ehhez!
Barátsággal:Ági
Kedves Ági!
Köszönöm a bátorító szavakat.
Egy kis ujjgyakorlat volt, remélem, ennél jobbakat is írok majd.
Azért igyekszek más témában is alkotni (most is van 2-3 befejezetlen munkám), de azt szeretném, hogy mire Kamilla óvodás korba lép, már legyen egy kötetre való vers. 🙂
Köszönöm, hogy benéztél.
Halad, ám nélkülöz lábat, a giliszta fura állat!
Kedves Medve! Örömmel olvastalak!
szeretettel: túlparti
Remek, humoros?
Szeretettel gratulálok
Ica
Kedves Ica és túlparti!
Köszönöm, hogy beugrottatok elolvasni ezt a kis rímhalmazt.
Remélhetőleg lesz még több ilyen is.
További jó olvasgatást!
Szia!
Jaj, de csuda jó verset írtál! Nagyon tetszik! Az utolsó vsz. kicsit kilóg, mert nem úgy kezdted, hogy a giliszta 🙂 De így is elvarázsolt a giliszta úr. üdv hundido
Kedves hundido!
Köszi szépen az észrevételt. Az utolsó versszakot szándékosan kezdtem máshogy, hogy legyen egy töréspont a versben – aztán az utolsó sor visszatér az eredeti gondolatmenethez.
´
Csoda jó! gyerekvers!
Élveztem!
Írj több ilyet!
Szép napot:sailor
Kedves sailor!
Tervben van a folytatás – most is dolgozok 2-3 gyerekversen.
Kicsit kapkodós lettem – rég fogott el ennyire az írás utáni vágy, mindent ki akarok írni magamból mielőtt újabb meddő korszak jön.
Köszönöm, hogy olvastál.