Nem utolsó pillantás, az utolsó szó az benne van hogy létezel., ha kifut lábad alól a föld, az ami összegyűlt az egyetlenegy helyen létezik, nem érthetetlen dimenziók, és irodalom értelmet kap az összegyűlt lényeg, ez minden amit tudok de nem csak én vagyok aki hozzám tartozik, látszólag puha a birtokos viszony nem rólam szól a részlet álom és ébredés, váratlan érzés, sokkol , ha nem alszol mélyen és egyre ritkábban ébredsz fel.. erős energia vázolja a jövőt, , a való életben sem más, úgyhogy kérlek ne haragudj a szavakra, soha sem küzdöttem az ok ellen, nem is tudom hányszor győzött le a természet az érák közti vonalon, az természetesség több az életnél, több minden rögzítésnél, csodálatos ez a folytonosság folyam, előtte utána sem lesznek áradáskor szabályok, csak amikor megnyugodsz, és visszasírod az időt, ha a tiéd a rendelkezés tudod sohasem lesz képes arra hogy összezavarjon, oly ártalmatlan és ártatlan még teljesen kinyílt szemed, viszonyozza minden tervben. és vázlatban a gyönyört. hogy egyáltalán ne essen nehezedre, az képzelet amely alkot, minden kórosztályra érvényes..