pattog a tűz
nézed a lángot
dobban a szív
járod a táncot
messzire visz
monoton ritmus
egyre csak hív
csábít a rítus
láncára fűz
érzékek lángja
magával ránt
vágyaid tánca
*
vér lobban
ér dobban
szikra tánc
csókodban
fordul már
bódul már
mától új
élet vár
parázsban
láttalak
hevülten
vártalak
zsarát volt
hamu lett
táncoltunk
önfeledt
*
hajnali szél
hamuval játszik
éji lángok
nyoma sem látszik
tova tűnt mind
varázsló mondat
hajnali fény
álmokat oszlat
mégis a szív
őrzi a ritmust
nem feledi
soha a rítust
*
emléket
hordozunk
nem szabad
botlanunk
varázs szót
tanultunk
titkokat
suttogtunk
doboknak
ritmusa
itt lüktet
bennünk
ha újra
dobbannak
ismét kell
mennünk
*
felbukkan még
feléled újra
ősi élet
tűz-lángba bújva
szikra táncok
vonzanak egyre
füst varázslat
béklyó szívedre
bábú a test
ritmus a lélek
most születik
újra az élet
5 hozzászólás
Ez gyönyörű tánc. Mind tartalmában, mind ritmusában.
Gratulálok: Colhicum
Szép napokat kívánok!
Szervusz Colhicum!
Valahogy úgy sodor az élet, mint egy ilyen misztikus tánc. Soha nem tudjuk merre miért lépünk, mi következik az egyik dobbanás után. Részesei vagyunk, a miénk, de mégis mintha valahogy tőlünk függetlenül lüktetne.
Köszönöm!
Üdv: koma
Itt megtalálsz.
http://www.verselo.gportal.hu
Koma, nagyon tetszett, jó ritmusokat választottál, szépen fűzted, egyszóval nagy élmény volt olvasni..
aLéb
Szép napokat kívánok!
Szervusz aLéb!
Az élet szövögeti a verseket és ha nem "rondítok bele" nagyon akkor néha egészen jó marad… 🙂
Köszönöm!
Üdv: koma
Itt megtalálsz.
http://www.verselo.gportal.hu
Kedves Koma!
Nagyon tetszik a versed! Gyönyörű a ritmusa és a tartalma, csak úgy folyik….
Üdv.:Anna