Az utcára kilépve,
-Eléggé betépve-
Indult a srác útnak,
Búcsút intve búnak,
Mi oly régóta nyomta.
De magát felspanolta,
S most belevágott hát,
Hogy az egész éjszakát
Így bulizza át!
Ám a helyszínre érve
Vette õ csak észre:
Semmi pénze nincsen.
-Ó, kérem, segítsen!
S lejmolásba fogott,
Sok százas csillogott!
S most belevágott hát,
Hogy az egész éjszakát
Így bulizza át!
Leült hát a bárhoz,
S odaszólt a lányhoz,
Hogy mi az amit inna,
Késõbb meg felhívna.
Megivott pár pohárral,
S táncolni ment a lánnyal!
S most belevágott hát,
Hogy az egész éjszakát
Így bulizza át!
Könnyü vérü a lányka,
A srác megkívánta.
Kis kaland, ez nem más,
Egy sexuális utazás.
Felvitte hát magához,
Odakötve az ágyhoz.
S most belevágott hát,
Hogy az egész éjszakát
Így bulizza át!
Egy fergeteges éjszaka,
Reggel mehetsz majd haza.
Addig egy kis jó anyag?
Gyere te is lõdd magad!
A lány inkább elhagyta,
De önmagának beadta!
S most belevágott hát,
Hogy e rövid éjszakát
Így repülje át!
6 hozzászólás
Ügyes maga az írás és elkeserítő. Annak szántad?
Szia,
nos, inkább elgondolkodtatónak szántam, nem általánositásnak. Fikció az egész egyébként, nem személyes élmény, de ha az ember nyitott szemmel nézi a világot, szerintem elég sok ilyen esetet láthat, vagy hallhat róla…sajnos!
M.
Na ez a versed se semmi.Sajnos ebben élünk, és csak kapkodjuk a fejünk.Én dalszöveget írtam hasonlót:)Nagyon klasszúl megírtad!
Szeretettel:Kriszti
Dalszöveget nehéz irni dallam nélkül, igy max megpróbálom dallamosra venni a figurát.
Amúgy a gondolatok, jönnek-mennek, én csak járatom az agyam!
Hát akkor nagyon jól jönnek mennek:)Nekem Arany-és József Attila ötvözete van a verseidben.Szeretem őket, mert az összes művedben maga az ÉLET van! Egyszerűen, minden félre sóder nélkül!
Szeretettel:Kriszti
Sajnos sok ember él így, ahogy leírtad! Elgondolkodtató… Gratulálok!