Egy „harmónikus családi élet”, avagy:
néha egy kis humor is jól esik…
Bementem veled tegnap a városba, Drágám
meg is fizettem én e kis kirándulást, drágán,
négy óra alatt vettél, két pár méregdrága cipőt
nem is tettünk egész délután egy perc pihenőt.
Utána gyorsan bementünk még egy kávéra
és ott egy kicsit lecsendesedett az atmoszféra,
nem emlegettük ott már egymás anyját-apját
igaz, megittunk mindketten, már egy-két grappát.
Hazafelé az úton nagyon csendesek lettünk
mert mindkettőnket bántott amit megtettünk,
nekem a cipő vásárlásnál megfájdult a hátam
pedig az egész délután, csak álltam és vártam.
Mire hazaértünk, egy korom sötét este lett
engemet már a fene is majdnem megevett,
és mire én végre felkapcsolhattam a Tv-ét
megláthattam ott még a futball mecs végét.
Persze ez sem segített a megfeszült helyzeten
hangulat már felül volt a többszörös négyzeten,
egy-két üveg sörrel mentettem amit még lehetett
de majdnem megkaptam az este az utolsó kenetet.
A reggeli ébredéskor, újra nagyon fájt a hátam
egész éjjel álmomban egy ruhás üzletben álltam,
de amikor megláttam, hogy az éjjel hol háltam
tudtam, a kemény padlótól fáj nekem a hátam.
Ma már a kapcsolat közöttünk ismét szép és harmonikus
most már egyikünk sem mondja a másiknak, hogy: Kuss,
feleségem ma reggel már négykézláb mászott előttem:
Buj már ki az ágy alól, mondta, már nem kell félned tőlem!
Utána bátran kijöttem, és büszkén a két sarkamra álltam
e győzedelmes pillanatra, egész éjjel az ágy alatt vártam,
megmutattam az asszonynak, ki is az úr itt ebben a házban
most ő is belátta, ki van kettőnk közül, elvégre nadrágban.
Mucsi Antal-Tóni 2018 Május 8
2 hozzászólás
Kedves Tóni!
Jókat derültem soraidon. Elképzeltem milyen boldog voltál, hogy a meccs végére értetek haza, talán nem azzal a gondolattal, hogy “minden jó, ha a vége jó”.
Az ágy alól azt gondoltam, hogy az új cipőnek kellett előjönnie, de nem!
Kedvelem a humoros oldalad.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm Rita a hozzászólásodat, tegnap egy hosszabb választ írtam, de ahogy ma látom, eltünt…üdv Tóni…