Árukkal tele tömött szatyra.
Vállait súlyával húzza.
Az árakat bukszája ,,bánja"
és végső soron a kis nyugdíja.
Csoki kell az unokának,
a hús meg a családjának.
A csontokat kutyusok kapják,
a narancsot gyerekének adja.
Hogy neki végső soron vajon mi marad?
Az a lelket boldogító gondolat,
hogy egyelőre tud adni, mert még adhat.
Közben azért magának is vásárolgat.