Tudod, két gyertya, ha egymás mellett ég, szorosan, közösen, közel, tovább tart a láng. És emlékszel, milyen szép alak(zat)okat rajzol ki az egymásba folyó viasz, ahogy megszilárdul? Attól fogva nincs egyik és másik gyertya. Egy gyertya van, egy új, semmi máshoz nem hasonlítható…
Harold Pinternek van egy hasonló verse, most azt juttadtad az eszembe. Bár az háborús témájú, de a formája nagyon hasonlít. Szinte ugyanaz. Tetszik 🙂 Tök jó 🙂 (pedig általában nem kedvelem a szerelmes verseket)
6 hozzászólás
"…Pedig, ha megfordulnál
Apró árnyékodban ott állna
Egy pici boldog gyertyácska
S bevilágítaná lelked. Talán…"
Biztosan így van.
Ez sosem volt kérdéses.
A nap fénye néha kicsit beleivódik a szembe, de attól még a gyertyát élesebben látni bármi másnál…
Tudod, két gyertya, ha egymás mellett ég, szorosan, közösen, közel, tovább tart a láng. És emlékszel, milyen szép alak(zat)okat rajzol ki az egymásba folyó viasz, ahogy megszilárdul? Attól fogva nincs egyik és másik gyertya. Egy gyertya van, egy új, semmi máshoz nem hasonlítható…
Ehhez az is kell, hogy a gyertyácska ne mindíg a már hátammögött lévő napot figyelje állandóan, mert akkor nem látja, hogy kire is mosolygok …
Harold Pinternek van egy hasonló verse, most azt juttadtad az eszembe. Bár az háborús témájú, de a formája nagyon hasonlít. Szinte ugyanaz. Tetszik 🙂 Tök jó 🙂 (pedig általában nem kedvelem a szerelmes verseket)
Üdv.: Phoenix
Koszonom szepen.
Megtisztelsz! 🙂