Elmentél… búcsúzni sem maradt idő.
Hideg január volt, a fagy dermesztő.
Elmentél… s nem mondhattam el neked,
születésemtől mennyire szerettelek.
Ifjúként gyakran ellenkeztem veled,
de te sosem emelted rám a kezed.
Már felismertem, tiltó szavad óvott,
megszegni mégis néha-néha jó volt.
Mióta felnőtt vagyok, tisztán látom,
mennyi gonoszság van e világon.
Sok a nyitott kérdés, még több a talány,
áldalak mindenért, mit adtál, anyám!
Te kezdettől fogva vigyáztad léptem,
s én hálából Istent csak arra kértem,
őrizzen meg téged jó egészségben,
s még sokáig élvezzük jelenléted.
Ám Neki szüksége lett rád a mennyben,
s tudom, nem mindenki részesül e kegyben.
Mégis sajog szívem, mert fáj a hiány,
mit magad után hagytál, édesanyám…
32 hozzászólás
Kedves Borostyán, ez szép és nagyon szomorú emlékezés. Most könnyet csaltál a szemembe, mert az én édesanyám is elment, már másfél éve és hiányzik. Most nagyon együtt érzek veled. Köszönöm, hogy olvashattam ezt a szép verset.
Üdv: József
Kedves József!
Az én anyukám 9 éve ment el, de elég hirtelen, szívinfarktus vitte el. Azóta is hiányzik… Szombaton (pedig eszembe sem jutott, hogy másnap anyák napja lesz) vele álmodtam, és utána rám tört a sírás… Ez a vers született a fájdalmamból. Én köszönöm, hogy olvastál:)
Üdv: Borostyán
Kedves Margit!
Nagyon szép megemlékezést írtál édesanyádról.
Tudom , mit jelent egy szülő elveszítése.
Sajnos 17 évesen én is elveszítettem édesapámat.
A versed tetszik, és remélem édesanyád is boldog tőle az angyalok vendégeként.
Üdvözlettel. santiago
Kedves Santiago!
Mélyen együttérzek veled… Tudod, anyukám távozása azért is olyan fájdalmas, mert így a gyerekeim is elveszítették a nagymamájukat. Már a többi nagyszülő sem él, és bizony nekik is hiányoznak… Köszönöm vigasztaló szavaidat, és azt, hogy olvastál:)
Üdv: Borostyán
Semmi és senki nem pótolhatja Őt!!
"Pihenjen békén nyughelyén,
…bár elfárad a bánat,
fájón, bénultan siratom Őt,
drága Édesanyámat".
"Édesanyám emlékére" c. versem befejező sorai.
Tizenkilenc éve hagyott itt bennünket, a mai napig
fájdalommal tölt el a hiánya.
Végtelenül szívet szorító a versed.
Fájdalmasan szép!!!
Kedves Zsike!
Én az Emlékezés című versedben olvastam nemrégiben az édesanyádról, de most elolvasom a hsz-edben említett művedet is. Igazad van, az édesanyát soha senki nem pótolhatja:( De a szép emlékek örökre megmaradnaki nekünk:) Köszönöm, hogy ismét olvastál:)
Üdv: Borostyán
Drága Borostyán! nagyon szép verset írtál…
gratulálok
Drága András!
Köszönöm:)
Üdv: Borostyán
Csodálatos verset írtál, úgy érzem, nagyon méltó a dicséretre! Szeretettel: Andika
Kedves Andika!
Köszönöm kedves szavaidat:)
Üdv: Borostyán
kedves Borostyán!
…hiszem azt, hogy aki elment, az mégis velünk maradt és figyeli és vigyázza utunkat, segít meghozni döntéseket, mert ott van a szívünkben, a gondolatainkban…
….az édesanyád mindig veled marad…, ha engedjük.
üdv,eszkimo.
Kedves Eszkimó!
Jól esnek a vigasztaló szavak, köszönöm:)
Üdv: Borostyán
Nagyon szép, fájdalmas emlékezés édesanyádról. Szívedben örökké élni fog.
Szeretettel: Rozália
Kedves Rozália!
Mindig öröm számomra, ha nálam jársz:) Jólesik a vigasztalás…
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán!
Nagyon szépen emlékezel meg édesanyádról. Biztosan nagyon jó anya volt hozzád.
Szép vers!
Barátsággal Panka!
Kedves Panka!
Igen, jó anya volt, bár kissé nehéz természet, akárcsak én:) Akkor vált igazán felhőtlenné a kapcsolatunk, amikor megtanultam őt elfogadni olyannak, amilyennek született, és nem törődtem a negatív tulajdonságaival, hanem azokkal együtt szerettem. Hiszen ő is úgy szeretett engem. Sajnos, ez az állapotot csak az utolsó éveiben értük el, így nem sok időnk maradt, hogy lubickoljunk egymás gyengéd érzéseiben. Talán érted, miről beszélek, még ha kissé zavarosra sikerült is a magyarázatom:)
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán!
Nagyon szép ez a vers, igazi "poszt-anyák napi". Hál Istennek az én anyukám még él – és remélem még nagyon sokáig köztünk lesz -! De hát a fiúknak amúgy is "különlegesen összeforrt" a kapcsolatuk az édesanyjukkal!!
Kívánom a szívedben éljen örökké!! / A fenébe, mi ez csak nem egy könnycsepp…/
Üdv:Dzs.T.Á.
Kedves Dzson!
Kívánom, hogy anyukád még sokáig legyen szerető családja körében! Nekem három fiam és egy lánykám van, de mindegyikükkel egyformán szoros a kapcsolatom. Talán mert elég modern anyuka vagyok:) Köszönöm, hogy ismét nálam jártál! (Remélem, van zsebkendőd:))
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán!
Jajj, Istenem ez olyan nagyon szép és megható vers! Bár őszintén remélem, hoyg még sokáig velem marad anyukám!
Lolita
Kedves Lolita!
Kívánom, hogy úgy legyen! Köszönöm, hogy olvastál:)
Üdv: Borostyán
Nagyon szépen emlékezel, Borostyán.
aéb
Kedves aLéb!
Köszönöm. Úgy tűnik, az anyák napja sok embert megihletett:)
Üdv: Borostyán
A hiány örökké fájni fog. Nagyon szép, kedves Borostyán!
Üdv: Colhicum
Kedves Colhicum!
Már említettem Neked, hogy anyukám halála vezetett Istenhez, s talán ez tompítja a fájdalmamat. Azóta hittel hiszem, hogy találkozunk még:) Köszönöm kedves szavaidat!
Üdv: Borostyán
Tudom mit érzel .nem olyan rég veszitettem el én is édesanyámat ,szomorú és igaz érzelmektől átitatott versedet köszönöm ,hogy olvashattam.
Kedves Székelyke!
Őszinte részvétem… Én köszönöm, hogy olvastál:)
Üdv: Borostyán
Gyönyörű a versed, sokszor elolvastam. Én is akkor váltam felnőtté, amikor az Édesanyám elment. Az űrt, ami maradt utánna, soha senki nem tudja betölteni.
köszönöm szeretettel ölellek
Panna
Kedves Panna!
Én köszönöm, hogy olvastál, A gyerekeim azért sok mindenért kárpótolnak:)
Üdv és baráti ölelés: Borostyán
Kedves Borostyán!
Ez gyönyörű emlékezés Édesanyádra, sajnos én is elveszítettem a szüleimet, és hiányuk még ma is fáj, így tudom mit érzel. Köszönöm, hogy olvashattalak.
Üdv.: zagyvapart.
Kedves Zagyvapart!
Őszintén sajnálom, hogy személyes tapasztalásból is tudod, miről írtam… Köszönöm együttérző szavaidat, nagyon jólesnek:)
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán a szívemből írtál ki egy darabot. Az én Édesanyám is 9 éve hagyott itt bennünket egy pillanat alatt. Soha nem fogom megérteni……. Azóta is sok írásomban megjelenik.
Fájdalmasan szép versedhez gratulálok.
Üdv: Györgyi
Kedves Györgyi!
Vannak sebek, amelyek soha nem gyógyulnak be, hiányok, miket semmi és senki nem pótolhat… Veled érzek:)
Üdv: Borostyán