Egy nagy láda, s a mélyén több száz ódoni fénykéP.
Mennyi öröm, szép emlék, s mennyi kacaj hozadékA.
Labda, legó, meg Barbibabák, katonák, egy egész haD.
Érték vesztett régi papírpénz, sok miliárddaL.
Kártya,(hiányos, nincs meg a zöld ász) s makk hetes is pÁ!
Egy hegedű, s a vonója, de kócos húrja hiányoS.
Két monitor, hat szürke egér, (négy elszalad) ohhO!
Asztali futball, tört figurákkal! Nem magyarok táN?
15 hozzászólás
Szia Dodesz! Ismerős. Én is szoktam tallózni régi cuccok között. S néha rátalálok valamire, ami nem is dologi 🙂 Baráti üdvözlettel: én
Szia Laci! 🙂
Jó is az, amikor rábukkan az ember régebben keresett valamire! 🙂
Barátsággal: dodesz
Kedves Dodesz!
Tetszett a versed, különösen az utoksó sorok akrosztichon-jai.
Szeretettel gratulálok
Ica
Kedves Ica!
Magyon örülök, hogy tetszett. Hogy a telesztichon különösen, annak még jobban!
Szeretettel: dodesz
Kedves Ica!
Nagyon örülök, hogy tetszett. Hogy a telesztichon különösen, annak még jobban!
Szeretettel: dodesz
Szia!
A padláson való kutakodás jó dolog.
Ha poros is van odafenn…
túlparti
Szia túlparti! 🙂
Így igaz! Sok elfelejtett dolog akadhat a kezünkbe.
Üdv az innenső partról!
Barátsággal: dodesz
Kedves Dodesz!
Nagyon sok elfelejtett emléket rejt a padlás!
A nagybetük,az akrosztichonok…jók!!!!!
Gratulálok:sailor
Szia sailor!
Köszönöm a hozzászólást!
Barátsággal: dodesz
régen tettél fel
hiányollak!
Üd:sailor
Szia dodesz!
Nagyon tetszik az akrosztikonod, igen ötletes. 🙂
Szeretettel: Klári
Szia Klári! 🙂
Elöl akrosztichon, hátul telesztichon, ezért elneveztem akrosztichon-szelet-nek, mivel a telesz visszafelé olvasva szelet!
Örülök, hogy tetszett.
Szeretettel: dodesz
Szia dodesz! 🙂
Azon kívül, hogy tartalmában ötletes, a dupla akrosztichon miatt bravúros is a versed, de te ilyen vagy. Kedveled a kötött formákat és a verstani kihívásokat.
Örülök, hogy ismét meg-megjelensz itt, mert különleges színfoltja vagy a Napvilágnak. 🙂
A jelszót majd a következőnél idézem. 🙂
Boldog új évet kívánok neked és még sok elképesztő ötletet! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kalinka! 🙂
Igen, én ilyen vagyok, s már nem is nagyon fogok változni.
Bár nem mindig lépek be az oldalra, azért sűrűn benézegetek ám! 🙂
Szeretettel: dodesz
Remek sorok. Túl a régi emlékeken van némi áthallása is a versnek, legalábbis én így érzem. “Nem magyarok táN?”
Szeretettel: Rita 🙂