Ott, a háznak tetején,
Annak is legszélsőbb peremén
Él fent egy furcsa fekete lény,
Ki sosem evezett még a Boldogság tengerén.
Fenn lakik még az örök fény,
Ki szembeszáll a sötétséggel éjnek idején,
Csatájuk állandó, ez tény,
A győzelemre mindig ott a Remény.
2 hozzászólás
Kedves Aphrodite!
Érdekes, elgondolkodtató, bár tudományosan igazolt tény, amit leírtál, és szépen versbe foglaltad. Igen, sötétség nem lehet fény nélkül, és fény nem lehet sötétség nélkül. De ahogy lényként írtad, ez jól el lett találva.
Szeretettel: Nairi
Jó vers, érdekes téma.
Néha viszont törik a ritmus, és időnként hiányzik egy-egy szó, amitől jobban hangzana a vers, például a végén. A sorok hosszát is jobban összehangolhattad volna. A rímek egészen jók.
Négyest adok.
Üdv.:Tamás