Es gibt keine Wiederkehr.
Der Tag steht in den Türen,
ihr könnt schon Nachtwind spüren:
Es kommt kein Morgen mehr.
Laßt Euch nicht betrügen!
Das Leben wenig ist.
Schlürft es in vollen Zügen!
Es wird Euch nicht genügen,
wenn Ihr es lassen müßt!
Laßt Euch nicht vertrösten!
Ihr habt nicht zu viel Zeit!
Laßt Moder den Erlösten!
Das Leben ist am größten:
Es steht nicht mehr bereit.
Laßt Euch nicht verführen
Zu Fron und Ausgezehr!
Was kann Euch Angst noch rühren?
Ihr sterbt mit allen Tieren
und es kommt nichts nachher.
Bertolt Brecht
Csábítás ellen
Ne engedj a csábnak!
Mögötted csattant a zár.
Napjaid még rád várnak,
az éj szelei szállnak:
Holnap az nem lesz már.
Ne engedj ha csalnak!
Az élet túl rövid.
Szürcsölj az éhes hasnak!
Ne elégedj meg azzal,
ha hited megölik!
Ne engedj buzdítást!
Már kevés időd van!
Adj a bűznek megváltást!
Élet nem lát kilátást:
's búcsúzik ártatlan.
Ne engedj a csábnak!
Most robottá tenni!
Kik félelemmé vállnak?
Ott meghal ember, állat
's nincs utána semmi.
Mucsi Antal
13 hozzászólás
Kedves Tóni!
Érdekes mű, szép fordítás. 🙂
Szeretettel:
Nairi
Kedves Nairi!
Az első fordításom Brechtől volt, és most gondoltam megpróbálok mégegyszer, nagyon rosszul sikerült, gondoltam megpróbálok mégegyet tőlem habár az érzésem az, legnehezebb fordítani, tőle és Nitschetől. Fordítgatok úgy szólván "nyakló nélkül" és azonkivül, csak válaszok a fordításokra.
üdv Tóni
Szia Tóni! 🙂
Majdnem megfeküdtem a versedtől, de hát nem szabad, nekem pláne sosenem. Intelmek ezek, amiket vagy megfogad az ember, avagy mégsenem, de fáj.
Az időintervallum nehezített a dolgon, de muszáj lépni, hát bal után a jobb, kivételes keményen. Értem amiről szól e vers, a fordítás, hát hagyom, hogy úgy szakajtson bennem, ahogy csak bír.
És tudom, hogy belőled sokkal nagyobbat szakajtott.
Szeretettel: Kanklalin
Kedves Kankalin!
Nem lehet mindig csak a szépről és jóról írni, mert az élet sem az. Szakított, igen szakitott belőlem is, már azzal is, maga Brecht is mindig szakit az emberből egy darabot. És bizony sok fordításában a verseit nagyon is "megszelíditették", néha még meg is "harmonositották". Brecht az egy drámaíró volt, nem kimondottan költő, ezért a forditások is csak akkor hűek, ha nem finomítjuk meg, hanem ha "egy az egyhőz" van átfordítva, különben a versnek egy egészen más hatása van az olvasóra. Kedves Kankalin kivánom, hogy minnél hamarabb jobb helyzetbe kerülj, de tudd, nem vagy egyedül.
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Ezek nagyon komoly, ,mély és elgondolkodtató gondolatok…
üdvözlettel
Ida
Kedves Ida!
Ez volt Brecht. Ezért is sokan nem szerették, mert nagyon direkt volt. Talán ezért is fordítják olyan kevesen a verseit, mert ha azt a fordítók szokásai szerint megszépitik, akkor a vers elveszti az eredeti értékét. Én is egy másik oldalon kaptam olyan kommentet is, hogy a fordításom nyers fordításnak megfelel, de okvetlenül írjam át, és sokat gondolkodjak egy szebb formán, és szebb szavakon. Minek, én Brecht versét nem megszépiteni, "átültettni" akarom, hanem átforditani. Ugyanakkor egy másik azt írta, egy másik fordításban, egészen mást értett a versből mint nállam. Van aki szereti a fordításomat, van aki nem. Mint a spenótot.
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Jó kis vers. Ilyet se olvastam tőled mostanában. Lényegretörő és tárgyilagos. Tetszett.
Üdv: Ági
Kedves Ági!
Talán azért nem, mert magam is féltem az első nem nagyon sikerült Brecht fordítási próbálkozásom után, egy másikhoz neki fogni. De ilyenek Brecht versei, dramatikussak, direktek, mint a drámái is. Ő nem kertelt sokat, "a nevén szólitotta a gyermeket" és hogy a versei lefordítva is megtartják értelmüket, nem szabad szépiteni őket. Ez persze izlés kérdés, van aki szereti, van aki nem.
Köszönöm, hogy olvastál, és
üdv Tóni
Az "egy az egyhőz" törekvésed szerintem zátonyra futott:
A második sor: „Es gibt keine Wiederkehr.” Magyarul: Nincs visszatérés. A fordításodban: „Mögötted csattant a zár.”
A harmadik sorban a „Der Tag” nem tudom miért vált nálad többes számra.
A „betrügen” nem azt jelenti, hogy„csalnak”, hanem azt, hogy becsapnak.
A „Szürcsölj az éhes hasnak!” és az „Adj a bűznek megváltást!” soraidra nem keresek jelzőt, de megnyugtatom a döbbent, németül nem beszélő olvasót, hogy Brecht nem írt ilyeneket.
A „vertrösten” nem „buzdítást” jelent, hanem vigasztalást.
F: A „Was kann Euch Angst noch rühren?” a te értelmezésed szerint: „Kik félelemmé vállnak?”. Köze nincs az eredetihez.
Brecht mindvégig a többes szám második személyhez (Hatszor olvasható: Euch=titeket, tinektek) beszél, amit te tévesen mindannyiszor egyes szám második személybe helyezel, föl nem foghatom, hogy miért.
Csekély hozzáértésemmel a „fentieket” Brechthez méltatlannak tartom. a
Kedves Antonius!
Gratulálok, tudtam előre, hogy te erre írni fogsz. Észrevetted: ez valóban nem "egy az egyhez" írt vers, ez egy „átültetett” formában írt vers. És átültetett formában „Mögötted csattan a zár” ugyanannyit jelent mint „Nincs visszatérés”. És így tovább. A válaszodban írt megjegyzésre pedig:
„Csekély hozzáértésemmel a "fentieket" Brechthez méltatlannak tartom.”, a te megjegyzésedet azonban, én hozzád méltónak tartom.
Köszönöm írásod, és
üdv Tóni
Kedves Tóni!
Antonius észrevételei jogosak, de ha ez egy átköltött vers, és nem egy műfordítás, akkor van helye a nap alatt. Nálam a (vas)rács, cellaajtó szokott csattanni, a zár legfeljebb kattan, csikordul. Faludy anno remekül költötte át Villon balladáit, szinte jobb lett, mint az eredeti, vagy annak merev fordítása. Amúgy én is megpróbáltam magyarra áttenni ezt a verset, figyelembe véve Antonius javításait. Hogy hogy sikerült, majd ítéljétek meg, hamarosan fölteszem… Brecht nyilván nehéz dió, ezt te jól érzed a német szöveg alapján.
Üdv: Dávid
Kedves Dávid!
Köszönöm véleményedet, és azt is, hogy megtisztelsz az írásoddal.
üdv Tóni