a reggeli nap
a természet lágy ölén
új életre kelt
***
harmatos fűben
itt mezítláb lépkedek
vizes lábakkal
***
fűben cica vár
a reggelijét lesi
nyugodtan ülve
***
okos egérke
a lyukból kukucskálva
érzi a veszélyt
***
az erdő szélén
ott egy vadászó róka
lassan sompolyog
***
nyúlanyó figyel
magasban fenn, egy sas is
felette kering
***
utam haza visz
holnap itt új élmény vár
otthon, friss kávé
4 hozzászólás
Kedves Tóni!
Én is akarok ilyet!!!!!!! Kis pihi a természet lágy ölén! És a kávé a végén… 🙂 … pont mint nálam. Elképzelés tökéletes, minden jól megírva! 🙂
Szeretettel:
Nairi
Kedves Nairi!
Én mindig azt mondom, ha az ember nyitott szemmel jár az életben, ez alatt nem csak testi szemeit gondolon, hanem a lelki szemeit is, akkor az ember annyi mindent meglát, amit eddig észre sem vett. De ehhez élni kell az Istentöl kapott adottságainkkal, és akkor meglátjuk többre is képessek vagyunk, mint amennyit eddig megtettünk. Nem csak a testi erőre gondolok, de arra is érvényes. Én minden nap kb. egy, vagy másfél órát megyek a határban, az erdőben, és ha nem csak az jár az eszedben mennyit kell még menned, akkor csak le kell írnom amikor hazamegyek, azt amit láttam. És ha már azt írom, Hét Haiku, de egy vers is, akkor már csak tökéletes, hogy az egyes Haikuk, valamilyen sorrendben kapcsolódjanak egymáshoz.
Köszönöm látogatásodat, és
üdv Tóni
Csak ismételni tudom magam, szakértője
és csodálatos kifejezője lettél a haikuknak, Kedves Toni!
Gratulálok!
Lyza
Kedves Lyza!
Az az öreg paraszt, Ignácbácsi, akit mindig, mint nevelő apámat láttam, mindig azt mondta:
Tónikám, amikor csinálsz valamit, vagy rendessen, vagy sehogy. Ez vezetetett az eddigi életemen át, és még sohasem bántam meg. Én nem a hangos dicséretnek írok, hanem a csendes megelégadésnek, ami azonban nem azt jelent, hogy a hengosnak nem tudok örülni. Tudni tudok, de csak belül, kifelé mindig kételkedek benne.
Valahogy megszerettem a Haikut, és amit az ember szeretettel csinál, az általában sikerül is. Csak sokszor kitartás, és hit kell hozzá, amikor valaki kételkedik benned, és annak ellenére mégis tovább csinálni. Ami benne azonban érdekes, valahol belöl megérzed, ki az aki hisz benned.Talán ez a siker titka. Hinni, hogy valaki hisz benned.
Köszönöm, hogy írtál, és
üdv Tóni