Már várom az ünnepet.
Felidézem a régmúlt
emlékeket…
A konyhából áradó
fahéjas karika illatát,
a csokiba mártott gyümölcs
feledhetetlen látványát.
A számban érzem
a mézeskalács ízét,
az utcán, sült gesztenye
illata áradt, míg ettem,
néztem, a havas fákat.
A szobában ünnepi fények,
az asztalon gyertyák égtek.
Majd a csengettyű szavára
együtt mentünk be a szobába.
Gyönyörű volt…
A fa körül már kevesebben állunk,
De, őrizzük szívünkben régi álmunk.