Csak éjszaka sírok,
nappal nevetek,
furcsa keretek
között
mint a kötözött
bolond
alattam érdes porond.
S a pódiumról letekintve,
tisztességnek nemet intve,
áruba bocsátom
magam-magam.
de addig még, tizennyolc év
elég… Elég.
Mert úgy, ahogy a görbetükör homorú,
nappal boldog vagyok, éjszaka szomorú.
4 hozzászólás
Tetszik. Csipetnyi József Attila, amúgy meg játékos kis vers. Gratulálok!
Üdv, banyamacs
Valóban, csipetnyi J. A. A versed nagyon jó!
Jó, játékos, egyetértek az előttem szólókkal!
aLéb
köszönöm, örülök, valóban, 2 esetleg 3 utalás van a József Attila versre, nem is baj, ha annak tudatában olvassátok
örülök, hogy tetszett
aczél