Leszállt az éj, de még túl sok a fény,
a nappali nyüzsgés is itt rekedt.
Aludjunk el valami új mesén,
hadd legyek most kicsit a gyermeked.
Bántja szemem, kapcsold le a Holdat,
fújd el, kérlek, a csillagok tüzét,
úgy ringass, hogy két kezed a holnap,
higgyünk benne, hogy lesz még meseszép.
Dúdolj nekem, lásd, szívedre bújok,
éreznem kell a páros ütemet.
Könnyebbednek lelkemen a súlyok,
amíg szól ez a lassú menüett.
2006. december 13.
4 hozzászólás
Az én lelkemen is könnyebbülnek tőle a súlyok!:D Nagyon szép!!!
Köszönöm, kedves Kalina 🙂
nagyon tetszett:) bárcsak én is hallanám azt a dallamot…
Köszönöm, Áfonya.