próbáltam százszor,
feszesen-lazán.
az ellentétek vonzzák egymást,
és biztos ők is látnak
egyet s mást.
keményen puhán,
a félredobott ruhán,
még csillog a vágy
maradéka,
az ágy
martaléka
hangosan halkan
felnyögött,
és e mögött már csak
üres-teli álmok
lapultak.
arra várva,
hogy valaki
előre-hátra
tologassa őket
a fekete-fehér
emlékkönyvben.
a keserű-édes könnyben
megláttam
régi-új önmagam.
megijedtem,
elszaladtam
4 hozzászólás
igazi ellentétes versecske, de remek lett.
Számtalanszor megtörténik, hogy az ember elszalad. Egy idő után mer csak szembenézni önmagával, mire felnő. Velem ez történt.
üdv,eszkimo.
Kedves Acélszív!
Nem csoda, ha a sok ellentét elől megfutamodtál:) Komolyra fordítva: szerintem ötletes az ellentétpárok használata! És hát a legtöbben ilyen ellentmondásosak vagyunk…
Üdv: Borostyán
Ijedelemre semmi ok, bevállalható a látvány, kívülről-belülről! 😉
Nagyon remek, nagyon ötletes…tetszik.
Örömmel olvastalak.