Zakatol a fejembe egy szó,
nem-nem és ez nem jó.
Nem szabad. Mi értelme?
Miért kapaszkodsz a semmibe?
Hisz a vágy csak gyilkos álom,
hiába várom, hogy valóra váljon.
Nem, pedig fontos lenne,
ha a nem végre igen lenne,
hogy ami belül feszít,
és ezen a nem sohasem segít,
végre fellázadna az igen,
mint imába foglalt ige.
De nem, és vesznek az álmok,
mert az igenre hiába várok,
édes ajkadon csak a nem,
most főhet a fejem,
hogy mily varázs az igen,
pedig a nemtől vérzik szívem.
Nem hiszem, hogy rút képemen,
nem látod a jóság ráncait,
szűk markából ezt mérte a sors,
gyáva vagyok, nem vagyok harcos,
nem vigyáztam a rózsaszín ködben,
mert hittem, hogy az igennel minden könnyebb.
Nem érted, mert érthetetlen.
Minden szó mi nem, csak mérgező fullánk,
mint mocskos eső hull rám,
és a sár már ellepi lelkemet,
feketén gyászolja az életet,
nem látja többé, az igenből fakadó fényeket.
Már tudom, a nem a vége mindennek,
kíntól roskadt fészke a könnyeknek,
mert, ahogy te mondod, az a távolba taszít,
és a lélekbe fájdalmas sebet hasít,
megtiporsz egy amúgy is szenvedő szívet,
de sohasem mondanád az igent.
18 hozzászólás
Kedves József! Nem hiszem, hogy erről a tagadó szóról rajtad kívül más ennyit tudott volna írni. Nagyon érdekes volt olvasnom a versedet. Tetszett. De ha igaz a történet, akkor Neked viszont nem kellemes emlék. Igazam van?
Üdvözöllek: Kata
Kedves Jozsef!
igaza van Katának, te nagyon szépen megfogalmazott versedben, a nem minden variácioját megemlitetted, csak sajnos a számodra mindig fájdalmas kimenetellel. Te nagyon belekapaszkodtál a nem-be, habár a nem, az nem mindig fontos hogy negativ legyen,
az attol függ, hogy a kérdést, hogy tesszük fel. Évekkel ezelött mikor munkát cseréltem, az egyik munkatársnömröl azt mondták, evvel nem tud senki semmit elkezdeni, mert az ő válassza mindenre nem, egy ugynevezett állandóan nemet mondó személy. Mondtam azt nem hiszem el, meglátjátok, ha én mondok neki valamit, esetleg egyszer mondja azt, hogy nem, vagy lehet, hogy az első felelte mindjárt az igen.
Folyt. köv. Toni
Mindannyian bejöttek az irodába, és várták a kérdésemet. Mikor a munkatársnönk bejött, elővettem két kis poharat, töltöttem bele egyserű ásványvizet, odamentem Margitkához, és megkérdeztem: Úgye Margitka, ha mi most letegezzük egymást, megisszuk a pertut, és utánna mint ahogy szokás, megcsokoljuk egymást,
itt mindjárt, ugye nem haragszik meg?
Elöször néma csend, mindenki várta a csattanó nemet, de Margitka nem egy buta nő volt , rám mosolygott, és barátságossan de határozottan mondta: De igen. Utánna nagy nevetés, de bosszankodásom ellenére, a Margitka igenje nem tettszett annyira mintha nemet mondott volna. Az igen, vagy a nem jelentősége a kérdéstöl függ, és sokszor az igen nemet a nem pedig igent jelent.
üdv Toni
Helló!
Gyönyörű, szépen kidolgozott vers, látszik rajta, hogy sok munka van benne, de megérte. 🙂
Grat, nagyon szép lett!
Kk.
Kedves Kata!
Bizony nem, nem kellemes.
Köszönöm, hogy olvastad.
Üdv: József
Kedves Toni!
Igazad van, minden attól függ, hogy mondják, de az én nemem mindig negatív.
Köszönöm a történetet, igazán tetszett.
Örülök, hogy itt jártál.
Üdv: József
Kedves Kati!
Neked is nagyon köszönöm, hogy itt jártál, igazán örülök.
Üdv: József
Kedves József!
Sajnos sokszor fáj a nem!
Szeretettel: Noémi
Kedves Szhemi!
Elképesztő, milyen nagyszerű verset írtál ebből a két hétköznapi szóból: az"igen és a nem" -ből! Gratulálok teljesítményedhez.
Legyen szép a napod! Csilla
Kedves Noémi!
Igen, a nem , bárhogy is mondják, mindig fáj.
Köszönöm, hogy olvastad.
Üdv: József
Köszönöm kedves Csilla.
Igazán örülök, hogy itt jártál.
Üdv: József
Nagyon szép a versed. lirikus és dinamikus. furcsa az élet, gyerekkorunkban is sokszor hallottuk, hogy nem, és még felnőtt korban is nehéz megbarátkozni ezzel a szóval. így gondolom. Mint minden versed ez is nagyon tetszett. és ami jó még, hogy mindig tudsz újat mutatni a versek tárházából. Gratulálok!
Barátsággal Panka!
Köszönöm Panka.
Nagyon örülök, hogy itt jártál.
A nemnek szerintem két lelke van, más ha mi mondjuk és más ha nekünk mondják.
Üdv: József
Kedves József..
A dackorszak leg jellemzőbb szava 🙂 melyet rendszerint ládobbantás kísér. Itt azonban már egy súlyos "NEM2 -ről van szó, mely fájdalams… nagyon szép verset írtál.
Szeretettel ölellek
Anikó
Köszönöm kedves Anikó.
Nagyon örülök, hogy itt jártál és annak is ha tetszett.
Üdv: József
Szia, Kedves Szhemi!
Örülök, hogy olvashatlak itt is!…
Remek verset írtál a két ellentétről az "igen" és a "nem"-ről.
Bár nagyon fájó és szomorú hangulatú,
de tudod, nekem így is tetszik!…Gratulálok!…
Lyza
Kedves Lyza!
Örülök ha tetszett és, hogy itt is olvasol, bár ritkán jövök mostanában.
Üdv: József
Varázslatos levezetés, eszméletlen dinamikával, és tudással..igen tudással, mert tudod miről írsz, és tudod hogyan. Nagyon szép versedhez gratulálok: Dinipapa