Épp kigyúlt a tűz a horizonton,
e csoda láttán lelkem kibontom.
A Nap bújócskázik, ég a vágytól,
nézd tekintetem, én mindent látok.
Nemrég magot ültettem, kisarjadt,
megöntözte az üde, friss harmat.
Gazoltam, hogy gyom ne fűzzön láncot,
nézd tekintetem, én mindent látok.
Álarc mögé bújt, beszorult könnyel,
viaskodott az árnnyal, s a köddel.
Remény ablakot tárt, kélt az álom,
nézd tekintetem, én mindent látok.
2 hozzászólás
Kedves Zsuzsa!
“A Nap bújócskázik, ég a vágytól,
nézd tekintetem, én mindent látok”
Különös tulajdonsággal ruháztad fel a napot,
mint kíváncsi személyt,aki mindent látni szeretne
és tényleg lát is mindent!
Igaz,csak nappal!
Gratulálok!
Legyen szép napod:sailor
“Nemrég magot ültettem, kisarjadt,
megöntözte az üde, friss harmat.”
Felülről jön az áldás.
Szeretettel: Rita 🙂