Kifejező a versed nagyon. A “néma marás”-nál, a “nem-akarás”-nál (és mégsem megy el…) nincs rosszabb… a vers végén magam előtt láttam a kanyargós, poros utat… amin végül elbaktat…
Még egy ilyen fájdalmas indíttatású versnek is,
mint ez, igen remek képi formát szabtál!
Rövidsége ellenére határozottan érezhető a
közelgő katarzis, ha lehet ilyet írni egyáltalán.
Lehet, kivételesen kicsit tágabb formát is
szabhattál volna neki, mert úgy még jobban
megkönnyebbülhetnél…
Úgy érzem, ebben a témában még látunk Tőled
egy-két alkotást.
Veled vagyok!
Ölel : leslie 🙂
Egy kiürült korsóra emlékeztet maga a vers “képi” megjelenítése. Nagyon eredeti!
És igen, minden fájdalom, düh, és elkeseredés világosan átjön. Rövid, tömör, velős!
Hadd menjen, ha ilyen, akkor nem érdemel meg Téged!! Légy büszke!!
Nekem nagyon tetszett ez a versike a megoldásaival együtt! Fantasztikus!
Hagyd, hadd menjen minél messzebb, majd megbánja!! ;-))
Annyira, annyira örülök, hogy olvastátok a verset és hogy együtt éreztétek át ezt a vacak érzést! Köszönöm!
Téged külön ölellek így monitorilag leslie 🙂
Hanga
Kedves Pál!
Én meg a fiúra haragszom. Mert csak magára gondol.
Talán nem is különbözünk annyira (férfiak-nők), de sokat adnék érte, ha tudnám, mit gondol a másik, de csak a néma száj látványa adatott meg nekem. Nem mindenki tud dühöngeni.Sajna.
Üdv! Hanga
Szia! Nagyon érezni, hogy mit akarsz kifejezni! Az a lehangoló ebben a mindenki által ismert jelenségben, hogy még küzdesz, még megmarkolod az utolsó szalmaszálakat, de már minden mindegy!
12 hozzászólás
Kifejező a versed nagyon. A “néma marás”-nál, a “nem-akarás”-nál (és mégsem megy el…) nincs rosszabb… a vers végén magam előtt láttam a kanyargós, poros utat… amin végül elbaktat…
Még egy ilyen fájdalmas indíttatású versnek is,
mint ez, igen remek képi formát szabtál!
Rövidsége ellenére határozottan érezhető a
közelgő katarzis, ha lehet ilyet írni egyáltalán.
Lehet, kivételesen kicsit tágabb formát is
szabhattál volna neki, mert úgy még jobban
megkönnyebbülhetnél…
Úgy érzem, ebben a témában még látunk Tőled
egy-két alkotást.
Veled vagyok!
Ölel : leslie 🙂
Egy kiürült korsóra emlékeztet maga a vers “képi” megjelenítése. Nagyon eredeti!
És igen, minden fájdalom, düh, és elkeseredés világosan átjön. Rövid, tömör, velős!
Hadd menjen, ha ilyen, akkor nem érdemel meg Téged!! Légy büszke!!
Nekem nagyon tetszett ez a versike a megoldásaival együtt! Fantasztikus!
Hagyd, hadd menjen minél messzebb, majd megbánja!! ;-))
Annyira, annyira örülök, hogy olvastátok a verset és hogy együtt éreztétek át ezt a vacak érzést! Köszönöm!
Téged külön ölellek így monitorilag leslie 🙂
Hanga
Én éltem már meg azt, mikor dühös, kínlódó vagyok. És olyankor a lányra haragszom. Mert csak magára gondol.
Kedves Pál!
Én meg a fiúra haragszom. Mert csak magára gondol.
Talán nem is különbözünk annyira (férfiak-nők), de sokat adnék érte, ha tudnám, mit gondol a másik, de csak a néma száj látványa adatott meg nekem. Nem mindenki tud dühöngeni.Sajna.
Üdv! Hanga
Kedves hanga!
De sok érzés van ebben a néhány sorban!
Nagyon kifejező!Gratulálok.
Üdv ,arica
Micsoda tehetetlen düh! Fantasztikus.:) Gratulálok!
A megoldás egyszerű: okos enged.
Legalábbis nálunk ez volt.
Szia! Nagyon érezni, hogy mit akarsz kifejezni! Az a lehangoló ebben a mindenki által ismert jelenségben, hogy még küzdesz, még megmarkolod az utolsó szalmaszálakat, de már minden mindegy!
A megoldás, hmm, csak akkor egyszerű, ha ketten vagytok a kapcsolatban, de talán már tényleg minden mindegy 🙁
Újra és újra el kell olvasnom! Nagyon jó!