Mit tesz
Mit tesz velem az élet, mit tesz a lét
Hiányzol nekem, s ennyi elég!
Bármerre nézek, mindenhol te vagy,
Nem tudom kitölteni a hiányodat!
Hallom a hangod a lágy esti szélben,
Sóvárog szívem, mindig te érted!
Látom az örökké lenyugvó napot,
Érzem az ajkamon csókod, mit kapok!
Rajta él a számon, összes csókod neve,
Mit nekem adtál, hűen szerelmesen!
Csókjaidnak neve, rajta volt a szádon,
Szeretlek nagyon, te vagy minden álmom!
Az első csókod, úgy szólt, szeretnél?
Nem hallottad csókom, légy már az enyém!
A második csókod, félve kértem én,
Vágyamat írtam a csókomba belé!
A harmadik csókod, biztosított róla,
Meg van a szívemnek, örök rabtartója!
A negyedik csókod, minden bizodalmam,
Szerelmes szívemnek, meg van az oltalma!
1 hozzászólás
ez a vers a régi romantikusokat juttatja eszembe…
nekem ez mániám…mindig ezt csinálom…szerintem, ha rímeket használsz, akkor azok teljes rímek legyenek…pl a "te vagy" és a "hiányodat" nem igazán cseng össze, holott a versben ők alkotják a rímpárt….
én mást vártam a végére..az elején azt írod, h hiányzik, vagyis már nincs veled….én a végére épp ezért egy búcsúcsókot vártam volna…szerintem attól kerekebb lenne a vers…de szó se róla, így is szép
további sikeres alkotást!