Szomorúan kelsz fel az ágyból
hogy álmodban sem talált el Ámor!
Hihetetlen rossz, hogy nincs melletted senki
csak legfontosabb akarsz egy lánynak lenni!
Búslakodva ülsz egy padon mi lehet a hibád
meglepődve nézel hátra mert egy lány kiált
oda szalad hozzád megölel ő téged
ne higgyél többieknek rám figyelj kérlek.
Régóta figyelek álmodozom rólad
tudom sokan rosszat mondtak rólam
ha azt akarod megváltozom érted
szeretlek imádlak kérlek ezt értsd meg.
Végre őrültél, fontos vagy egy lánynak
haza fele parkba neki dőlsz egy fának
észre veszed nődet smárol egy sráccal
nem tehetsz te róla ennyit ér a lányka!
8 hozzászólás
Szia! Az első fele olyan tündérmeseszerű, nem ilyen végre számítottam. Először azt gondoltam, hogy a “smárol” és a “srác” szavak nem illenek a környezetbe, de meggondoltam magam. Mégis jók oda. Hiszen a lány könnyűvérűségét, szavahihetetlenségét, lelketlenségét még jobban alátámasztják. Tetszik, gratu!
NAgyon örülök, hogy tetszik és hogy megdicsérted köszönöm 🙂
szerintem pedig tele van töltelékszavakkal, ami nem tiszta művészi kifejezésre világít, hanem odaerőlködött, “megcsinált” mondatokra
Hát kikell ábránditanom téged, hogy ez se meg másik versem se olyan hogy átirt hanem az egészet én találtam ki még a rimeket is !!!
DE azért köszönöm a hozzászólásod meg a véleményt is!
amit írtam, nem azt jelenti, hogy nem te találtad ki, hanem azt, hogy
a vers izzadtágszagú, nem pedig könnyed, vagy épp egyben levő.
Én egyetértek Valenciával abban, hogy Olyan szépen kezdődött és meseszerű volt meg tök jó aztán olyan szomorú vége lett:( A vers jó, csak a mondanivalója nem!
Nekem ez a versed is tetszik. Nincs tele töltelékszavakkal. Csak arra figyelj: nem őrültél, hanem örültél. Így mást jelent… =)