nyugati

hat perc a híd
négy az oktogon
és egy villamoson
lyukad a jegyem
hogy el ne vesszen
a folytonosság
ezen a viszonylaton
ahol négyes a hatos
ha a szerelvény megáll
– ha megáll –
megáll a forgalom
sárga- fekete vonatom

ez a nyugati
a keleti eiffel
itt folyik a nagykörút
és ahol a nap kel fel
túl a peronokon
a messzeség int
egy távoli mozdonyon
de itt az óra alatt
(menet)rendszerint
megáll a pillanat
– ha megáll –
a messzi- fekete vonat

az út alá görbül a tér
ki letéved
már nem is él
csak vágyja hogy legyen
ha tükrözõdik
a kirakatüvegen
vár fent nyugat
lent kelet hívogat
huzat tereli
a béna utasokat
ha a föld alatt
befut a fekete vonat

(2005)