Hiába kopogott sírodon a rög,
hiába múlt el annyi idő…
most is érzem két kezed bársonyos
érintését, mellettem vagy,
ahogy rám emeled ragyogó szemed,
látom, itt vagy…
Mindig érzékelem közelségedet,
álmaimban is nálam vagy,
s bánatos arcomra csókot lehelsz.
Ha pirkadatkor kinyitom szemem,
nagyot dobban a szívem,
mert itt vagy velem…
Nem maradtam egyedül, velem élsz,
látlak a gomolygó felhők
között, a felkelő nap tükrében,
a hold sápadt fényében is,
a vizek hullámain – mindenütt
Te ott vagy…
Közelléted érzem testem melegében
lágy simogatásodat a bőrömön,
szereteted a szívem mélyén,
lelked leheletét lényemben,
s a fényt szelíd szemedben
velem vagy…
Hangod hallom a lágy muzsikában,
a hegedű halk sírásában,
lágy fuvola dallamában,
az orgona zengésében,
s a harangok kongásában
mindenhol ott vagy…
Elmerülök a természet szépségében,
s mikor hallom a szellő susogását,
a madarak csiripelését,
a méhek zümmögését
– a rét virágai közt is –
mindenütt ott vagy!
Mert létünk akkor összeforrt,
a szívünk együtt dobogott,
amit elfeledni sohasem lehet
– sem ott fönn a Magasságban,
és itt a Földön sem – mert mi egymásnak
örök szerelmet fogadtunk!
25 hozzászólás
Kedves Kata!
Az igaz szerelmet még a halál sem bonthatja meg. Kedvessünk hiányát enyhítik a szép emlékek. Tetszik a versed.
Szeretettel: Eszti
Kedves Eszti!
Köszönöm értékelő szavaidat.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
A lelkedből írtál, nagyon szép, megható történet, s gondolom, személyesen megélt.
Ilyen az igazi szerelem, semmi nem töltheti be a helyét és soha!
Gratulálok, sikerült az érzéseket is áthoznod!
Szeretettel: Alberth
Kedves Alberth!
Igen, jól gondoltad, általam megélt, igaz érzésből fakadtak a vers sorai. Az igaz szerelem síron túl is megmarad, és soha többé nem pótolható.
Köszönöm értékelő soraidat.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Gyönyörű amilyen áhitattal szereted! Mert ez az érzés soshasem múlik el. Nagyon szépen fejezted ezt ki! Gratulálok!
Barátsággal Panka!
Kedves Panka!
Az igaz szerelem – valóban – soha sem múlik el. S ez a szerelem olyan volt, amiért mindörökké hálát adok a Teremtőnek!
Köszönöm kedves szavaidat.
Szeretettel: Kata
Drága Katám!
Nagyon szép a versed.Egy igazi szép vallomás mely egy életre szól. Vagy talán azon is túl.Gratulálok!
Szeretettel üdv:Vali
Kedves Valika!
Igen, jól értékelted. Ez a szerelem valóban egy életre, és azon túli időre, számomra mindörökre szól.
Köszönöm értékelő kedves szavaidat.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Ez az igazi szerelem minden kétséget kizárva!
Ha valakihez nagyon erősen kötődünk, még a halál se választhat el tőle.
Hisz a test bár meghal, de a lélek soha!
Határtalan érzelmek törnek át a soraidon, és nem lehet leírni, milyen csodálatos verset alkottál!
Olyan jó, hogy ilyen mély érzésű, emberi műveket is lehet még olvasni!
Üdvözlettel:Tamás
Kedves Tamás!
Van olyan érzés, amely elkísér bennünket egész életünkben, amitől nem tudunk, de nem is szeretnénk szabadulni. Ez az igaz szerelem, amely összeköt két embert. Köszönöm a meleg, elismerő szavaidat.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Kedves Kata!
Milyen jó is az, ha valakinek megadatik egy ilyen szerelem, egy ilyen mély kapcsolat, még akkor is, ha így kell rá emlékeznie.
Szép emlékezésedhez gratulálok!
üdv
Szellő
Kedves Szellő!
Köszönöm, hogy meglátogattál és elolvastad.
Szeretettel: Kata
Drága Kata!
Akit így szeretnek, mint ahogy Te, az sohasem hal meg igazán, legfeljebb a teste távozik el, de a lelke sohasem! Szép vers! Nagyon szép!
Szeretettel!
Judit
Kedves Judit!
Meleg szavaidat igazán köszönöm és azt is, hogy meglátogattál.
Szeretettel: Kata
Szia Kata!
Ezt a verset megkönnyeztem nagyon-nagyon. Nem most olvastam először, de akkor nem tudtam írni neked, annyira felkavart.
Azt hiszem, sejted miért. Pontosan tudom, hogy ez így működik. Mindig velünk marad, amit éreztünk, nem homályosul. Éppen ettől szép és maradandó, semmivel nem pótolható.
Gyönyörű a vers! Minden szavával azonosulni tudok!
Sok szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Arra gondoltam, hogy aki úgy átérzi a gondolataimat, biztosan hasonlót élhetett át, mint én. S ezt elfeledni soha, de soha nem lehet. Jól érzékelted. – Köszönöm a meleg szavaidat.
Szeretettel: Kata
Szia Kata!
Visszajöttem hozzád.
Amit átéltem, az nem hasonló, pontosan ugyanez. Három éve ezzel küzdök, nem tudtam így leírni. Próbáltam. Két vers és egy próza is született ezügyben. Azt hiszem, a harmadik még várat magára. Az az igazi, amikor kiírom magamból, hogy élhessek. Mert Ő ezt kérte tőlem. Eddig nem nagyon sikerült.
Meg kell köszönnöm neked, mert ha ide visszajövök, az pontosan olyan, mintha az én gondolataim elevenednének meg.
Minden betűdet értem azért, mert ugyanez van bennem. Bármennyire próbálok elvonatkoztatni, a lényeg marad. ÖRÖKKÉ!
És nem feledem én sem, mert nem lehet, nem kell, nem is szabad!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Érdekes… Ahogy most leírod, valóban e témában nagyon sok hasonlóságot én is fölfedeztem már. Nekem is van erről nem is egy prózám, egyiknek hasonló a címe. A kezdetek kezdetén, amikor versírást kezdtem, az elsők között is ezt örökítettem meg egyikben, a c íme: A szerelem balladája. De sok versemben egy-egy mondat mindig erről szól. S nálam is mindig visszatér, mint Nálad, az ÖRÖKKÉ! De nem csak a versekben és prózákban, hanem a valóságban is. És nálam ez megnyugvást jelent.
Fogjuk meg egymás kezét, mert ez olyan mintha ikertestvérek lennék – ebben a tekintetben.
Szeretettel: Kata
🙂 Köszönöm Kata, ez nagyon jólesett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szervusz Kata ! Csodálatos verset írtál. Mindig meghatódom az ilyen verseken, olyan élethű.Nagyon együtt érzek mindenkivel aki elveszti azt akit a legjobban szeretett. És nem igaz az , hogy az idő begyógyítja a sebeket. Legfeljebb enyhíti egy kicsit. Én azt tapasztalom magamról, hogy minél távolabb van, annál jobban hiányzik.
Gratulálok én is a versedhez.
Alexa
Kedves Alexa!
Úgy látom, nem egyedül vagyok ilyen érzésekkel. Köszönöm kedves és megható szavaidat, igazán jól esett olvasni.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Mély, őszinte érzéseket foglal magába versed!
Nagyon szépen megírt alkotás! 🙂
Szeretettel:
Nairi
Kedves Nairi!
Köszönöm az érdeklődésedet s örülök, hogy tetszett.
Szeretettel: Kata
Drága Kata! Mélyen érző, őszinte szavak. Sajnos már csak így emlékezünk, ennyi jutott nekünk, …" mindenütt velem vagy". Fájón, szép emlékezés, megidézés egy- egy képben. Minden versszak külön is él. Ismét szépet alkottál, köszönet érte, Szeretettel Éva
Drága Éva!
Öülök, hogy ismét benéztél. A verset nem mostanában, hanem két éve írtam.) Én mindig jelölöm a megjegyzésben, mikor kelt az anyagom.) Mostanában igazán nem jutnak eszembe még a szép emlékek sem. Ez a vers pedig egy nagyon szép időszakot idézett föl bennem, amikor írtam.
Köszönöm a szép szavakat.
Szeretettel: Kata