nem zuhanyozgat a szomszéd már soha többé
vízsugarakkal nem paskolja dalolva a hátát
s jaj korahajnali órán nem zúgatja a bojlert
több hangos szó esküszöm el nem hagyja a száját
elmosogatni se kéri az asszonyt
dérrel-dúrral nem csapkodja az ajtót
vad zeneömlést nem nyit az ócska panelban
sós mogyorót se ropogtat tévémeccs idején
s artikulátlan üvöltését sem halljuk a gólnál
jéghideg arccal fekszik a kőre borulva a szomszéd
csend sorminta-virága körötte a vércsík
4 hozzászólás
Jöttem csemegézni! Nagyon tetszik ez a "játék", és nem könnyű, de igazán izgalmas és szórakoztató. Olvasni pedig élmény! Köszönöm!
Szeretettel:Selanne
Hogy kissé morbidra sikeredett, az a három szót megadó tettestársnak is köszönhető…
Dehát ez tényleg csak játék, komoly verset ritkán ír így az emberfia.
🙂
A három szót megadó tettestársnak? :-)))))
Megmondom őszintén, valamikor egy egész napot agyalok azon, hogy milyen szavakat kapjál. Ez még a light-kategória volt, de erre később ráébredtél. (s viszont ébredtem én is :-))
Érdekes játék ez, az biztos. A csoda gondolta, hogy a mogyorótól, a mosogatástól "ihletve" a szomszéd hullájáról születik majd vers 🙂
De tény, hogy magamról se feltételeztem, hogy a "szivornyahatás" szó okán Anyáról írok verset, a "Kosztolányi" hívószóból pedig prostivers születik.
Azt hiszem, hogy ez valamiféle mosolyogtató aktuálpoézis-játék (túlzás, hogy poézis…), mert lehet, hogy egy óra múlva már egészen más vers születne ugyanebből a három hívószóból.
Mindenesetre: azt hittem, hogy fúúúúúúúúúú, de kiszúrok Veled. Erre ideteszel egy ILYEN tök jó verset. Gratulálok.
Szia Zoltán! 🙂
Fantasztikusak vagytok! Frappánsan oldottad meg a feladatot, de hát aki ilyen jól ír, annak könnyű ám! 🙂
Nagyon tetszik! 🙂
Szeretettel: Kankalin