énekétől
zengnek
a fák
zöld fényük
s zengésük
átjár
mint
ifjú
szerelmeseket
a vágy
akiket még egy teljes élet vár
én már
a
végén vagyok
társamat
elvitték
a
csillagok
áldott
pükösd ragyog
utamon
a fák zöld fénye világít rám
s társaim a madárkák
vígasztaló
zengését
hallgatom
1 hozzászólás
Méltó, szép verset írtál.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Gratulálok.
Kellemes tavaszi napokat kívánok jó egészségben!
Zsuzsa