kora reggeli bohó Nap szivárványos-szemtelen íve
zárt szemhéjamon még meseréten vágtázik a hintaló
míg lassan nyíló pilláimon meg nem áll kis kócos szíve
félhomály oson át két nyűtt papucsom összevisszaságán
itt ragadt az éj nyúlós sötétje mely paplanként betemet
tegnap éjjel titkon nem járt itt sem az Isten sem a Sátán
hogy reggelire kávéba mártogassa borzas lelkemet
nyújtózóm s testem ágyam hepehupáiba simul lágyan
a szomszéd is felkelt agyamban kongó klumpája kopogós
s most vetetlenül hagyom kihűlni álmok áztatta ágyam
mert mosolyog rám a fodros kávégőz s a kiflim ropogós
11 hozzászólás
Szia! 🙂
Utánozhatatlan! 🙂
Megkívántam a kávét és a ropogós kiflit! 🙂
Örülök, hogy felébredtél! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Hanga!
Érdekesen, szabatosan fogalmaztad meg az ébredésed, s mindnyájunkkal megkívántattad a finom kávét a ropogós kiflivel. Azonban – már ismersz – akkor lenne igazán tökéletes az ab-ab szerint rímelő soraiddal, formára is szépen rendbe szedett költeményed, ha:
nem hiába kellene keresni a mondatkezdő nagybetűket, s nem spórolnád ki ebből a versedből sem az írásjeleket.
Tudom a választ: A szabadversben mindent szabad! Bár formája, és a rímek elhelyezése szerint nem is lehet annyira a szabad versek közé sorolni!
Tartalma, szépsége miatt azonban mindenképpen ötös!
Szeretettel: Kata
Szia Hanga!
Elégedett vagyok, – három hosszú versszak.Ez igen.Most aztán nem lehet panaszom,hogy olvastam volna tovább is, mint azt korábban kifogásként írtam.Most olyan hévvel álltam neki az olvasásnak,mint amilyen a korareggeli Nap.Csak azt felejtettem el,hogy a sokadik X nem tűri a bohóságot.Lassabban folytattam az olvasást.Jó,hogy ezt tettem.Így tovább tartott, tovább élvezkedtem a vers hangulatában.Este van mikor olvasom, mégis átéltem a reggel hangulatát.A versedhez gratulálok!
Szeretettel üdv:hova
Biztató reggel, álmosan tipegő lélekkel-de már
van ropogós kifli és KÁVÉ. Meghalnék kávé nélkül
reggel.
elismerésem Hanga!
ruca
szia!
Tudom, sokszor nem jó ha egy írásba többet képzelünk, mint amennyi, de én mégis megkockáztatom: e versben ugyan egy pillanat sűrűsödik össze – roppanva – de mégis mintha benne lenne a véget érő éjszaka és az elinduló nap ütközése…szerintem…
grat és ölel
leslie
Szia Kankalin, köszönöm az olvasást és örülök, hogy tetszett!
Kedves Kata, mindig megtisztelsz a látogatásoddal, azzal meg még inkább, hogy bár nem tartom be szép magyar nyelvünk minden helyesírási szabályát, mégis elégedetten távozol tőlem 🙂
Ha hiszed, ha nem kedves hova, mikor kiírtam magamból ezt a furán induló reggelt, gondoltam rád, hogy most biztosan elégedett leszel a vers hosszúságával is. Köszönöm látogatásod!
ruca, én is így vagyok a kávéval 🙂 meg kell kapaszkodni a mindennapok egyszerű megszokásaiban, aztán majdcsak előrelendül életünk többi dolga is. Elismerésed köszönöm, nagyon!
leslie, örülök, hogy benéztél, és mondanom sem kell talán, hogy jól látod (mint mindig és már mióta 🙂 ) a dolgot.
Hanga
Kedves Hanga!
Nagyszerű hangulatú versedhez gratulálok! ( Szerencsére klumpa nem kopog a szomszédban, de a kávéillat elkacskaringózott az orromig…) 🙂
Üdv: Gyömbér
Fantasztikus
Gyömbér, szekelyke, köszönöm, hogy elidőztetek nálam 🙂
Hanga
Kedves Hanga!
Tetszik a vers stílusa, a ritmusa, jó volt olvasni. :)Gratulálok!
üdv:
Zsuzsa
Köszönöm, hogy nálam jártál kedves Zsuzsa!
Hanga