Nyári reggelen kertemben jártomban
természet titkait kutakodtam.
Ereszünk alatt fészkelő fecskepár
nálunk rég családtagnak számít már.
A gyerekek gyakran lesik ámulva,
mint tanul szállni a fecskefióka,
hogy majd elhagyva a fészekmeleget,
egyedül hasítsa a kék eget.
Riadtan verdes először a fiók,
akár a kisiskolás nebulók.
S a kimerítő tanulás végére
büszke első sikeres röptére.
Ahogy a fecskék boldogságát nézem,
egyetlen lánykám jut az eszembe.
Nemrég még a védőszárnyam alatt élt,
de ma már éli a saját életét.
Tudom én jól, hogy ez az élet rendje.
A gyerekek egyszer kirepülnek.
A szívem mégis szomorú és nehéz,
fájdalmam nem enyhíti józan érv.
De jó is lenne most madárnak lenni,
fiókám röptét vígan figyelni!
Ám én ember vagyok, s mint anya önző,
gyermekem álmait féltve őrző.
Félénk szárnyalását szemmel kísértem,
s eleinte mellette repültem.
Olykor segítőn szárnya alá nyúltam,
hogy sebektől a lelkét megóvjam.
Aztán egy napon megtalálta párját,
kivel már útjukat együtt járják.
A szülői háztól messzire került,
tengerparti kis fészekbe repült.
Nincs szüksége az anyai kézre,
de ha felnéz a csillagos égre,
eszébe jut talán az édesanyja,
ki őt minden percben hazavárja.
27 hozzászólás
Tetszik, ráadásul ez tényleg vers, szép vers. Csak, hogy ne szakadjak el magamtól, szerintem kicsit hosszú, és néhány helyen nem túlzottan jól eltaláltak a rímek, de vannak benne kifejezetten jól eltalált részek, amik nagyon jók. Amúgy az első sor tetszett a legjobban, talán azért mert olyan egyedien hat.
Üdv
Kedves Michelangelo!
Köszönöm, hogy ismét nálam jártál:)
Üdv: Borostyán
Messze repülnek, és hiányoznak így van ez…
Tetszett a versed.
Kedves András!
Igen, szörnyen tud hinyozni az ember lánya (és persze fia is)… De ez van. Köszönöm, hogy olvastál:)
Üdv: Borostyán
Csodálatos dolog megfigyelni a fecskefiókák önálló válását, a saját gyermekeddel való párhuzamba állítása jól sikerült, tetszik.
Szeretettel: Rozália
Kedves Rozália!
Köszönöm méltató szavaidat!
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán, át tudom érezni a szülői féltésedet. Nekem két fiam költözött el, bár én elég sűrűn látom öket, a lányom az még ithon van.
Tetszett a versed.
Üdv: József
Kedves József!
Nem könnyű szülőnek lenni, mindenesetre a felelősségérzet, a féltés nem szűnik meg a gyerekek kirepülésével… Örülök, hogy tetszett a versem:)
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán!
Én is ugyanígy érzek. szépen megírtad. nehéz a kezüket elengedni, s ebbe belekell törödni, én is azt teszem.
Barátsággal Panka!
Kedves Panka!
Ez az anyák sorsa:) Azért a három fiam még itthon van… Nem is merek belegondolni, mi lesz, ha ők is kirepülnek:) Köszönöm, hogy ismét olvastál!
Üdv: Borostyán
Kirepült, de ugyanúgy szüksége van rád, mint korábban. Ebben biztos vagyok. Szép, szomorú a versed, átérzem én is anyaként.:)
Üdv: Colhicum
Kedves Colhicum!
Köszönöm vigasztaló szavaidat. Tudom én, hogy szeret a lánykám, hiszen 22 éves koráig a legjobb barátnők is voltunk, nem csak anya-lánya kapcsolat kötött össze minket. Legalább a távolság ne lenne ekkora! Igaz, így legalább már kétszer is eljutottam a tengerpartra:) Minden rosszban van valami jó, nem igaz? Igyekszem optimista maradni ebben a helyzetben is, és örülni a bolodgáságnak:)
Üdv: Borostyán
Kedves Borostyán!
Csodálatra méltó, ahogy írod:
"Félénk szárnyalást szememmel kísértem,
s eleinte mellette repültem."
Sokan követik el a hibát,hogy helyettük akarnak szárnyalni,
s az biztos,hogy sok kudarctól megóvhatók, de sok sikerélménytől megfosztottak akkor.
Tehát, ha mellettük repülünk, nekik is nagyobb öröm.
Igazi anyai érzéseid nagyon szépen kidomborodnak a versben. Látszik,hogy jó anya vagy! Ehhez is és versedhez is szívből gratulálok.
üdv.:
hamupipő
Kedves Hamupipő!
Köszönöm a kedvességedet. Teljesen igazad van, jól látod ezt anehéz kérdést… Csak szülők érthetik meg igazán, mit érez ilyenkor egy anya, és persze egy apa is:)
Üdv: Borostyán
Csak némán éztem a "Szárnyalás"-od, igazán szemetgyönyörködtető volt, nagyon tetszett versed! GRatulálok!:)
Kedves Sleepwell!
Köszönöm elismerő szavaidat és hogy ismét nálam jártál:)
Üdv: Borostyán
Helló!
Egyet értek az előttem szólókkal! Szép ez a vers, s bár nekem még nincsenek gyerekeim, még így is valamennyire átérezhető, mert jól megírtad! 😀
Grat hozzá:
Kreeteeka
Kedves Kreeteeka!
Köszönöm elismerő szavaidat:) Köszönöm, hogy olvastál!
Üdv: Borostyán
ötödik bé
Valóban oda jártam, de rád nem emlékszem… Furcsa…
már nem oda jársz?
már nem oda jársz?
Most irigykedsz, mert te megrekedtél az oviban?:))) De félre a tréfával. szerintem te egy bunkó, nagyképű hólyag vagy, akár ovis, akár általános iskolás. Majd ha felmutatsz húsz regényt és tizennégy nyelvköyvet, mint én, talán eltűröm az otromba viselkedésedet (amit én még ilyen múlttal sem engedek meg magamnak!), addig viszont megkérlek, hogy koccolj le rólam, világos? Te kultúrlény… Ha nem vennéd észre, a mások műveinek fikázásával a Napvilág azon olvasóit is sértegeted, akiknek az általad lehúzott írások tetszenek…
óóóó… tehát a művészetet kilóra mérik.
akár az irodalmi Nobel-díjat is megkaphattad… a verseid nem győztek meg.
huszonegy regény és tizenöt nyelvkönyv után már érteni fogok a költészethez? hogy is van ez?
képzeld! csináltam életemben vagy 2000 grafikát… ezek szerint jobb vagyok, mint Buonarotti?
áruld már el nekem, mikor voltam otromba (vagy otrombább, mint Te).
a személyeskedést te kezdted, mikor kifogytál az érvekből.
és bunkó, nagyképű hólyag vagyok – a kedvedért még ezt is bevállalom.
nem értem, hogy miért sértene másokat, ha ellenkező véleményen vagyok… ez kérlek (lécciléccilécci) fejtsd ki.
Nos, a válasz tök egyszerű. Ha egy versről "feltételezed", hogy ötödikes gyerek írta, és az az írás elnyeri sok verskedvelő ember tetszését abban a hiszemben, hogy azt egy felnőtt írta, akkor nyilvánvalóan az ő ítélőképességüket, ízlésvilágukat is lebecsméreled.
A másik: Én prózaírónak vallom magamat, amit a több kiadást megélt és kb. tízezer példányban elfogyott könyveim alátámasztanak, a nyelvkönyvek képszítéséhez pedig bizony szükségem volt némi nyelvtani alapismeretekre, úgymint szófajok, ragok, stb. Soha nem állítottam, hogy jók a verseim (bár akad köztük egy-kettő, ami elfogadható), András versét (verseit) viszont kiválónak tartom. És ha az ő műveit bírálod, azt szerintem csupán irigységből, szakmai féltésből teszed. Ennyi.
És szerintem elég személyeskedő valakinek azt írni, hogy ötödik bé, amikor nyilvánvalóan tudod, hogy több gyermekes családanya vagyok. Ráadásul nő, akinek kijár a tisztelet, már ha tanultál illemet…
aham… a lakodalmas azért jó zene, mert százezrek szeretik… hm…
hidd el, nincs bennem irígység – a jó verset rendszerint nem hagyom szó nélkül… azokat dicsérem. sért a feltételezésed, hiszen András írásához szakmai kritikát írtam – nem azt írtam, hogy szar – véleményemet a verstannal támasztottam alá.
az örödik bé nem Neked szól, hanem versednek, tehát nem személyedet sértettem vele, hanem alkotásodat minősítettem. arról viszont elfeledkeztél említést tenni, hogy ezen bejegyzésem nem előzmény nélküli. a szakmai féltés viszont igaz (nem féltékenység… féltés – mert ugye a két szó mást jelent).
nem tudom, ki vagy, hány gyermeked van, hány éves vagy – a nemedet is csak feltételezni vélem – tulajdonképpen mindez érdektelen számomra.
ez egy irodalmi honlap, ahol irodalmi alkotásoknak szánt írásokat lehet véleményezni. fenntartom a jogomat, hogy negatív véleményemnek is hangot adjak, mégha olyan írónagyságoknak, mint amilyen Te vagy nem tetszik ezen ténykedésem.
és a versről néhány szó…
széteső ritmus… ha kötött formában írsz, akkor kicsit jobban kéne ügyelned a ritmusra – ez kiváltképp igaz a rímelő sorokra… teljes a káosz.
rossz rímek… a toldalékrímek persze rímelnek (már amennyire ezek jól hangzanak).. ami nem az, az nagyon rossz rím. ez van, akinek fogalma sincs a rímekről, az összecsengő hangokról. egy rímhez igen kevés, ha csak az utolsó magánhangzó cseng össze (az "a" pl. nem rímel az "á"-val). arról ugye még nem hallottál, hogy a rímben nem csak a magánhangzóknak van szerepük?
"nálunk rég családtagnak számít már" – ez a sorod (mint tízensok nyelvköny megírójának) nem böki a füled? nem érzed magyartalannak? érezni a rímeltetés kényszerűségét (hiszen nemcsak, hogy felesleges a már, hanem rossz is)
"Riadtan verdes először a fiók,
akár a kisiskolás nebulók." – tehát a kisiskolás nebulók riadtan verdesnek?
A vers amúgy felszínes, hemzseg a frázisoktók, nem ébreszt gondolatok.
Legközelebbre a hal a vízben (esetleg hajó – tenger) metafórát ajánlom.