SZÖSSZENETEK
1. kötet
Rövidítések
Rata:
Rauscher írta (fedőneve: Robin Hood; képzeletben motorozik nem létező Kawasakijával)
Eta:
Etelvári írta (fedőneve: Don Quijote; képzeletben motorozik nem létező Hondájával)
/első válogatás a MOTOR c. fejezetből/
Rata
Fémből van a paripa,
füstöl, pedig nem pipa.
Csikorog a kereke,
vészjósló, mert fekete.
Eta
Komor a motor, süvöltve kotor a szélben;
reggel ha indulok, Pekingből itt vagyok délben.
Rata
Szorgoskodik a sok szaki, felbőg már a Kawasaki.
Száguldhatok, jaj de jó! Csak ne essen még a hó!
Eta
Motoromból gőz tör elő, majd' szétveti szilaj erő;
ha egy kicsit megtekerem, úgy meglódul, eszméletlen!
Rata
Távoli táj hívogat és vár,
indulni készülök, a motrom már jár.
Adok neki, suhan már a gép,
amerre száguldok, megbámul a nép.
Eta
Gyorsul a vadmotor, a hangja emelkedik,
korunk nemzedéke ezen nevelkedik.
Tudomány és Kultúra régen nem kell nekik;
a Sebesség s az Erő trónra emeltetik.
Eta
Repeszt a motor, izzik a henger,
büszkén kuporog rajta az ember,
de nem is ám akárhogy! Lábait kinyújtja,
míg középütt fölmered a villakormány rúdja!
Rata
Szél csapkodja bőrruhámat,
bőg a motrom mint az állat.
Meghajtom ám kegyetlenül,
hadd füstöljön alul, felül!
Eta
Forog a két kerék, alig fog már a fék.
Nagymotor-vadmotor a kanyart beveszi-e még?
Rata
Vadmotoros száguld, éktelen a zaj,
füleinknek mily kellemes ez a nagy ricsaj!
Sikolt a gumi, csikorog a fék
– őrülten kiáltjuk: adjál neki még!
Rata
Felbőg a motor, élénkül a táj,
mert menni, robogni bizony muszáj.
Betondzsungel vagy kietlen puszta,
a motor bármelyiket könnyedén befutja.
Eta
Bömböl a motor, tombol az erő,
a motorkerékpár máma a nyerő,
szigorú fejjel, elszántan teker
egy ütős figura, egy bőrdzsekis haver!
Eta
Gyorsul a vadmotor, a hangja éktelen,
harsány a gépállat, vad és féktelen.
Vezetőjébe nem szorult túl sok értelem:
ösztönvilágban él ő, mely egy és végtelen.
Rata
Kemény az élet, így hát kemény vagyok,
a motromtól elszakadni nem nagyon tudok.
Tűzhet a nap, vagy lehet rossz idő,
akkor is száguldok, ha esik az eső.
Rata
Esik az eső, az aszfalt csúszik,
motrom a tócsákban szinte úszik.
Odalépek neki és érzem, ahogy gyorsul;
bőrdzsekimen esőcsepp dézsaszámra csordul.
Rata
Motorra hát, gépre fel!
Egykeréken száguldani: ez az, ami kell!
Üvöltsön a motor, bőgjön a gép:
az életben ez az, ami kemény, de szép.
Rata
Bömböl a motor, harsog a gép,
törni fog itt minden, ami csak ép.
Füstöt okád, indul már felbőgve,
egyenesen száguld, mindig csak előre.
Rata
Vadmotornak kegyetlenül erős ám a hangja,
kemény legény feszít rajta, ő alább nem adja.
Meghajtja a gépet ám, de valami veszettül:
úgy odalép neki, hogy a motor szinte repül.
Eta
Kora reggel van még, köd üli a tájat,
olyan sűrű, hogy az ember orráig sem láthat,
vadmotoros nehézfiúk mégis mennek százzal:
házunk előtt épp az előbb húztak el nagy gázzal.
Rata
Repeszt a motor, süvít a szél,
a motoros a sebességtől sohasem fél.
Dübörög a gépezet, kavarog a por,
őrülten száguld a bőrdzsekis lator.
Rata
Dübörög a gép és süvít a szél,
a motoros a sebességtől sohasem fél,
lebben a bőrdzseki, kavarog a por,
őrülten repeszt a vadmotor.
Eta
Felberreg a kicsi Riga,
nincs ám itten semmi hiba,
kismotornak nagy a hangja,
büdös füstje torkom marja.
Eta
Igyekszik a kis Babetta,
színesebb így a paletta,
volt gazdája rég eladta,
mert túl lassú az ebadta.
Rata
Kemény a pálya melyet be kell hogy fussak,
motorral megyek, hogy messzire jussak.
Odalépek neki s már dübörög a gép,
az országúton jó kétszázzal sivítva tép.
Eta
Nagy távolságokat süvítve szelek át,
meghajtom ám keményen a vasparipát.
Ilyenkor van csak a gép elemében
és gazdája is fergeteges jókedvében!
Rata
Bőrruhámra sűrűn hull a hó,
a hidegben száguldozni hej de nagyon jó.
Repeszt a motor, a kerék kifarol,
nagytestű a gép, így mindent letarol.
Eta
Sűrű fehér nagy pelyhekben hull a hideg hó,
nagymotorral most suhanni hú de milyen jó!
Kemény legénynek nem számít egy kis hó meg jég;
az iránytartás bizonytalan, de fő a sebesség!
Rata
Motoros vagyok s kötelez e név,
ha gépemre pattanok, elfog a hév.
Odalépek neki s a motor szinte száll,
ha felrántom a kormányt, hát egykerékre áll.
Rata
Felbőgnek a motrok, vége már a csendnek,
mutassunk hát példát a sok jó havernek,
dübörögjön a gép, bömböljön a zene,
azt ki nem pattan motorra, egye meg a fene.
Rata
Zord a tél, de a motor nem pihen,
sok vad figura tűnik fel a színen,
száll a benzingőz, jó a levegő,
a gépekben tombol a szilaj, nyers erő.
Rata
Bunkó vagyok, a vadmotoros,
a bőrdzsekim mindig poros.
Van neked egy ajánlatom:
a motrodat bejáratom.