Kutat halkan
a derengő hajnal, ringatja
aranyba pólyálva fényeit.
Sötét ibolya nyílik az égen
harmatot ont a földre.
Gurul a csepp a csöppnyi méz,
méhek édes zümmögése
virágok bolyhain.
Lomha fénnyel az illat
szél szárnyán illan.
Aranyeső bontogat
sárga szirmokat.
A várva várt tavasz,
mint pillangó száll
kristályszínű percre.
A réten százszorszépet tépek.
virágos nyoszolyán éled
a természet.
12 hozzászólás
Drága Ica !
Csodás tavasz képekkel tűzdelt szép versedhez gratulálok:)
Szeretettel ölellek: Zsu
Köszönöm kedves Zsu a gratulációdat.
Ölellek szeretettel: Ica
Drága Ica!
Rövidke versed igazán nagyon jól állítottad össze. Olyan szép, hogy többször elolvastam.
Bármilyen rövid, de annyi szépséget adtál, hogy élvezet volt olvasni.
Ez is külön művészet, ahogyan te írod a verseidet.
Szeretettel: Kata
Kedves Katám!
Örülök és köszönöm, ha így gondolod. de most úgy érzem, hogy mégiscsak ki kellett volna bontanom néhol jobban.
Szeretettel ölellek: Ica
Jajj, de szép: "virágos nyoszolyán éled a természet"!
A Nap aranyba pólyálva ringatja fényeit…
Gyönyörű tavaszt hoztál nekünk, drága Ica. Köszönet érte.
Ölelésem
Ida
Köszönöm neked drága Idám, hogy mindig időt szakítasz a verseimre. Örülök, hogy tetszett, hozhattam egy picurka tavaszt, amit már nagyon vár mindenki.
Szeretettel ölellek: Ica
Kedves Ica!
Napok óta tavaszos verseket olvashatok itt az oldalon. Amit egyáltalán nem bánok, mert szinte tanulmány az összes. Annyian, annyiféleképpen látjuk ugyanazt, és ezért két egyforma nincs. Akár az ujjlenyomatok olyanok. És ez a csemegézés tanít is, látásmódot közvetít, irányít, szemléletekből ad szemelvényeket. És hozzá kell tegyem egyik szebb, mint a másik. Így vagyok a te verseddel is. A te tavaszod mindegyiktől nagyon különböző. A képeid téged mutatnak, a hangulata a te lelkedet sugározza és így jut el az olvasódhoz, hozzám is. Napos, éledező tavaszod kivisz az igazi természetbe, és ott hangjaival, színeivel varázsol. Élvezettel olvastam bele a tavaszodba.
Szeretettel
Zoli
Nagy örömet okoz kedves Zoli, hogy figyelemmel kíséred a verseimet. Nagyon kell a visszajelzés, mert sokszor bizonytalan vagyok. Kedves jelzésed. mint útravalót magammal viszem és köszönöm.
Szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Nagyon szép a versed.
Nekem olyan, mintha egy apró szivárványt szőttél volna bele, mert annyira él, annyira színes, hogy szinte simogat.
Tetszett.
Üdv: harcsa
Köszönöm kedves Józsi a tetszésnyilvánításodat…örülök neki.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Kedves Ica!
Lenyűgöz a művészet, amivel a versedben találkoztam (és persze ez nemcsak erre az írásodra jellemző). Írtam már többször is, hogy amikor olvasom, olyan, mintha egy festményt látnék; megelevenednek, életre kelnek a sorok. A szabadverseknek is megvan a varázsuk… talán egy kicsit nehezebb is ilyet írni, mint egy kötött verset, hiszen a kötött versek esetében a ritmus (jól alkalmazott ritmus!) ad némi támaszt, a szabadversekben viszont ez nincs ott, enélkül kell művészetet teremteni bele. Tudom persze, az új dolgokat néhol nem mindig fogadják be, de jó példa erre a XVIII. századból Leon, aki elsőként kezdte el rímeltetni az időmértékes verseket (leoninusok ugye), és akkoriban a költők többsége ezt elutasította… addig rímtelenek voltak az időmértékes versek (ógörög eredettel bírva), most viszont már szeretjük a rímeket bennük… így aztán Leon ötlete mégsem lehetett annyira rossz… 🙂
Szeretettel: Mónika
Kedves Mónika!
Engem meg a szép rím, ritmika gyönyörködtet, mögöttük úgy érzem fény, zene van, ezért is varázsol el. Nagyon szeretem a festményeket, (csodálom) talán azért adatott meg, hogy belecsempézhetem a verseimbe. Nagyon szépen köszönöm, hogy figyelsz a verseimre, jólesnek a kedves soraid.
Szeretettel: Ica