Te Vagy a Világ
Ajkaid lágy zenéjét susogja a szél,
Mely engem mindig megigéz!
Az esőcseppek koppanása,
Szíved szerelmes dobbanása!
A fergeteges zúgó vihar,
Szerelmünk mélységes ereje!
Mely körülvesz, életünkre kihat,
Nem enged élni nélküled!
Selymes vizű hegyi patak,
Szemed ragyogása!
Mélyen látszik rajta,
Szerelmed lobbanása!
Selymes legelő, mily igéző,
Bennem csodás bőröd simaságát idéző!
Simogató napsugár, simít végig rajtam,
Az utolsó simogatást érzem, mit tőled kaptam!
Ajkaimon az esti szellő végig simít,
Érzem csókod erejét mely, mindig felvidít!
A szellő virágillatot hoz felém,
Tested csodás illata hasít belém!
Szeretlek, te vagy nekem a világ,
A legszebben nyíló virág!
Téged imádlak örökké,
Egyhangú életem, te tetted örömmé!
2 hozzászólás
Nagyon tetszik a versed, talán azért mert az utóbbi időben én is hasonlóan érzek. Olyan szép természeti képeket használsz és annyira jól fejezi ki minden egyes szó a világ legszebb érzését, a szerelmet.
Köszönöm, hogy olvashattam!
Én köszönöm,hogy olvastad a verseimet!! Köszönöm az elismerést és annak igazán örülök, hogy hasonlók az érzéseid!