Mit tegyek, mit hagyjak?
Menjek, vagy maradjak?
Nem lesz meglepetés
együtt-reggelizés!
Nem puhul meg egy sem,
hiába igyekszem!
Nem fő meg a gőzön,
bár régóta főzöm.
Nem fő meg a gázon,
pedig már úgy fázom…
A platnin sem sül meg…
Lábaim kihűlnek.
Még belebetegszem,
hogy tojást kerestem,
s meg akartam főzni…
Nem tudtam legyőzni…
Ugyanolyan kemény,
mint volt az elején!
Mit tegyek, mit tegyek?
Szégyen, de elmegyek.
Elosonok, de csitt!
Hadd pihenjen kicsit!
Anyukára marad
ismét a feladat!
10 hozzászólás
Sodró, lendületes versike! Minden sor 6 szótagos lett!:)
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Kedvs Irén
Iazán jól gördülő a versed. Biztosan örülnek neki a gyerekek.
Jó volt elolvasni.
Szeretettel: Kata
Kedves Irénke!
Igazán jó kedvre hangoló, játékos vers.
Gratulálok, Judit
Vidám kis írás!:)
Egyszer én is 10 tojást gyermekkoromba beleütöttem a serpenyőbe, zsír nélkül…:)
Nem kaptam Nobel díjat a kísérletért!:)
Üdv: fátyolfelhő
Kedves, vidám írás!
Ihletet kaptam tojás rántottát sütni!:)
Jó a bohócos versed is!
Gratulálok!
Ölellek: Lyza
Szia !
Tegnap este nem tudtam mit is írjak a versedhez. Megvallom nem értettem,most puskáztam itt lentebb:-)) Úgy látszik felnőtt fejjel még a gyermekeknél is kevesebb lehet a fantáziám. Nem a Te hibád:-)))
Puszillak:Marietta
Kedves Irén!
Hogy csípje meg a kakas, az a huncut tojás soha nem fő puhára.
Aranyos gyerekvers, gratulálok!
Szeretettel:Margó
Kedves Margó, és Selanne, hálás vagyok, hogy írtatok!
Kedves Lyza és fátyolfelhő, köszönöm a hozzászólásokat!
Kedves Judit, Kata és Fél-X, örülök a véleményeknek.
Köszönöm, hogy olvastátok! Ez a téma örök életű. Mindig lesz kis gyerek, akinek meggyűlik a baja a tojásokkal…! Ha pajzán lennék, azt mondanám, van, akinek felnőtt korában is…
Nagyon szeretem a gyerekeknek, a gyerekekez szóló verseket! Rossz a kifejezés, nem szeretem, imádom, mert én még mindig gyerek vagyok. Belefeledkezem Grimm-be, Benedek Elek-be, Gazdag Erzsi Mesebolt-jába, és ha tudnád, miyen jó! A te gyerekversed nem mese, valós alapú gyerek-akarat, azzal a felelősség alóli kicsi menekvéssel, maga-megnyugtatással, hogy "én akartam, de hát…", amit mindegyikünk átélt.
Nagyon tetszik:)
Kedves ottaka, én azt hiszem, nyolcvan évesen is lehet gyereknek lenni ilyen szempontból, én is szeretem a meséket, és gyermekverseket, akárcsak Te. Pontosan azt akartam bemutatni versemben, amit boncolgattál. Így egy kicsit a felnőtteknek is szól.
Köszönöm, hogy értékelted.