Ich stand am Rande des Abgrunds
das Tiefe zog mich herunter,
die Augen waren geschlossen
es rief mich jemand von unten.
Wollte den nächsten Schritt machen
aber ein‘ Hand zog mich zurück,
ich spürte die samtweiche Haut
welche festhält mich von Unglück.
Die Hand kam mir so bekannt vor
und spürte ich es ganz genau,
das war die schützende Hand
von meine heiss geliebte Frau.
Und wieder hat Sie mich beschützt
wie oft schon in manchen Tagen,
sie ist, und bleibt mein Schutzengel
wie in letzten zweiundfünfzig Jahren.
Muci Anton
Pillanatnyi eszméletvesztés
A szakadék szélén álltam
lefelé húzott a mélység,
a szemeim csukva voltak
oda le hívott a kétség.
Egy lépést akartam tenni
de egy kéz most vissza húzott,
éreztem a bársonyos bőrt
mely segítő kezet nyújtott.
E kéz oly ismert, meghitt volt
melyet annyira szerettem,
egy szerető asszony keze
amely őrködött felettem.
És újra megmentett attól
hogy baj engem el ne érjen,
a személyes őrangyalom
az elmúlt ötvenkét évben.
Fordította: Én, tőlem